Ez még adósság, tulajdonképpen ezzel kellett volna kezdeni a blogot.
Családi kedvenc, soha még nem kellett kidobni, mondhatni, bármennyi elfogy belőle, megcsinálni sem nehéz.
Alap: egy sima piskótalap, tortaformája válogatja, hogy hány tojásból, a legnagyobb formámba négy tojásból sütök lapot. Ezt, ha kihűlt, visszateszem a tortaforma aljába, és mivel szeretjük a jó magas tortákat, nem a saját karimáját használom, hanem az állítható tortagyűrűvel veszem körül. A lapot megkenem házi ribizlilekvárral.
Krém: minden fehéret megkeresek a fridzsiderben, összekeverem porcukorral, vaníliás cukorral (tudjuk, milyennel) és egy (nagy) zacsi zselatinnal, és ráöntöm a piskótaalapra. A fényképen szereplő torta krémjét az ünnepelt kedvéért frissen facsart citromlével és banánkarikákkal tunningoltam.
Andika nem szereti az ilyen receptleírásokat, direkte az ő kedvééért írok arányokat, ez a mennyiség egy közepes méretű, magas tortához elég: fél kg túró, 2 dl joghurt, 2,5 dl habbá vert tejszín. A porcukor tényleg ízlés dolga, meg az sem mindegy, milyen gyümi lesz a tetején, én kb. 6-8 evőkanállal tennék hozzá. Ehhez kell még egy zacskó zselatin és egy zacskó vaníliás cukor.
Gyümölcstető: én a pirosak közül válogatok (eddig csak sejtettem, de a blogon kristálytisztán látszik, hogy van bennem némi hisztérikus vonzódás a fehér-piros sütik iránt), ribizli, málna, eper, meggy, szeder, ami van. Ezekkel sűrűn telepakolom, és valamilyen tortafénnyel nyakonecsetelem, hogy szép fényes legyen.
Nem hiszem el, hogy megin ilyen barom szépet mutogatsz! Látom, bele kell húznom... de most már éhen halok! A mai menü ötcsillagos!
VálaszTörlésJézusom de gyönyörű!
VálaszTörlésIdeje már valamit főzni is :)
VálaszTörlésÉn speciel a kínaidat szeretném, mert már elfelejtettem, pedig az nagyon finom volt, arra még valamiért emlékszem:)
Igenis, vettem az adást! :-)
VálaszTörlés