Poczak

Bosszúból, amiért mások hibájából nem tudok képeket feltenni a vacsiról és a kirándulásunkról a blogba, most nem kajáról írok, hanem Poczakot mutatom meg nektek:

1. A fényképező kábele Mazsinál maradt, így hát hiába csináltunk fantasztikus felvételeket a saslikról, nem tudom megmutatni.

2. A telefonkábelt amit a telefonomhoz vettem, nem ismeri fel a gépem, mert nem XP van rajta. Szemét Bill Gates akkor se fog rákényszeríteni az op. rendszer cseréhez. Majd feltöltöm a képeket a munkahelyemen, vagy Toma feltölti a saját gépére, ha megkérem (vagy megfizetem) szépen. :-)

3. Éva szerintem lefeküdt, pedig várok tőle képeket a mai kirándulásunkról a Jági tanösvényről (Pilisszentiván). Ma az ő gépével fényképeztünk, mert a miénk Görögország és Magyarország között volt útközben.

4. Pilisszentivánon megtaláltam álmaim telkét, ezt is lefényképeztük Évával, de ezt se tudom megmutatni, mert az ő fényképezőgépén van.

Itt van cserébe Poczak hátulról:

Nem értem, miért nem kunkorodik a farkincája ezen a képen. Általában pont úgy néz ki, mint egy kismalac... (És most én is ilyen pózba szeretném vágni magam duzzogva.)

Egyébként Poczak egy 5 hónapos energiagombóc, aki ha meglát valakit, majd' szétesik az örömtől, úgy csóválja a farkát, de inkább az egész testét. Felmászik, két lábra áll, szuszog, prüszköl, puszilgat, fröcsköl, bújik, harap, mindezt egyszerre, nem is tudom hogy csinálja. Rengeteg szeretet fért belé, hogy honnan tölti magát újra, ezt se tudom. Viszont ha elfárad, azonnal, ott helyben elalszik. Hát ilyen kiskutyát kapott Viki a szülinapjára :-)

A szemtelen hozzászólások miatt kénytelen vagyok bemutatni, milyen rendkívül veszélyes Poczak, amikor az életéért küzd (vagy az ételéért?) Elrettentő, igaz? Ne próbáljátok megenni!

A nagy veszélyessége miatt kapott egy rottweileres nyakláncot is... Ilyet csak a különösen nagy testű és agresszív kutyák hordanak!