2013. június 20., csütörtök

Epres és citromos joghurthab


Emlékszik még rá valaki? Kis, magas műanyag dobozkákban lehetett kapni.  Kicsit savanykás volt, kicsit édes, és az állaga meg maga a tökély. Imádtam. Ma amikor annyi vackot lehet ilyen kis dobozkákban kapni, ez valahogy nincs, fogalmam sincs, miért nem. Hát akkor csináltam magamnak. Eltekintve attól, hogy igazi eperből volt, és annak ugye nincs olyan finom eperaroma íze, azért jó lett. Ez már a második adag volt, mert az első nagyon hamar eltűnt, főleg én tehetek róla, bármennyit meg tudok enni belőle.

Hozzávalók:
5 dl joghurt
2 dl tejszín
25 dkg eper vagy 2 citrom
1 zacsi aldis sofort zselatin (30 g)
cukor (vagy olyasmi), vaníliapaszta

Összekeverem a joghurtot az összetört eperrel vagy a citromok kinyomott levével meg az egyik reszelt héjával. Vanília, cukor (vagy olyasmi). Túlízesítem, mert a tejszín még le fog venni az ízéből. Habbá verem a tejszínt egy kis porcukorral, rákanalazom az ízesített joghurtra. Jobb kézbe fakanál, balba sofort zselatinos zacsi, és lassan szórom bele, jobbal meg rendületlenül keverem. Utána ilyen-olyan bödönkékbe töltöm, irány a hűtő. Sajnos nehéz rész következik, legalább egy napot hagyni kell állni, akkor lesz tökéletes az állaga. Néha sikerül, néha nem, mármint az ál(l)tatás. Az epres sem rossz, de a citromos egyszerűen mennyei, főleg ebben a hőségben. Egyébként másodjára az epreset nem is joghurtból csináltam, hanem sűrű aludttejből (ami tudvalevőleg romlott tejből készül, legalábbis nálunk). Úgy is isteni lett.

Itt talán jól látszik az állaga. A tetején egyébként hársfavirág van, éppen folyamatosan hullik az udvarunkon.


Napi cukinak meg egy kis Zsuzsi, mert hogy rég volt.


2013. június 17., hétfő

Krumpli salátával, gombával, magyarázkodással


Íme a legújabb kedvenc, már csak azért sem főzök, mert ha lehet, ezt esszük. Újkrumpli megmosva, kicsi olajban megforgatva, megsózva, aztán tepsiben, forró sütőben megsütve. A Vidék íze fotózáson tanultam, fogalmam sincs, hogy nekem ez eddig miért nem jutott eszembe. Imádjuk a sütőben sült krumplit, télen van, amikor 5 kilót is betoltam egyszerre a sütőbe (ha már megy, mármint a sütő, akkor legyen rá oka), pár nap alatt elkopik bármennyi. Az újkrumplit is imádom, bárhogy, de sütőben így még sosem sütöttem. Hát isteni. Krémesre sül, és egyszerűen nem lehet abbahagyni. Jó sós fetával meg salátával (itt hideg kapros szósszal), egyszerűen mennyei.


Vasárnap Rebeka végre elrángatott minket a Szimplába piacolni, isteni volt, elköltöttünk egy vagyont, és a sokszorosát ott tudtuk volna hagyni. Isteniek voltak a sajtok, a lekvárok, gyönyörűek a gyümölcsök, egyáltalán nagyon jó volt. Sok más mellett vettünk szuperfriss gombát és szarvasgombás olajat. Ebből lett a grillezett töltött gomba: alulra ment pár csepp szarvasgombás olaj, arra a petrezselyemmel, mentával, borssal elkevert juhtúró, aztán mindez szépen megsült a grillen. A gomba másik részét meg felszeletelve megsütöttük, miután kakukkfüves olajban megforgattuk, hát az sem lett rossz:) És ehhez is nagyon jó volt a sütőben sült újkrumpli (itt csak melegszik).

A hétvégémet pedig az én édes kicsi cicám gyógyításával töltöttem. Pénteken kivételesen emberi időben hazaértem, gondoltam, végre eljutok bevásárolni meg talán szedek egy kis epret is (ha már úgyis bent lakunk az Eper Bermuda Háromszög közepén). Aztán mindebből nem lett semmi, mert megláttam ÉÉKC-t, meg hogy a fél pofija olyan, mintha egy nagy szilvát szopogatna. Nagyon fel volt dagadva, mikor máskor, mint péntek délután. ÉÉKC teljesen kezelhetetlen idegenek számára, nem tűri, hogy hozzáérjenek, fájdalomküszöbe nem nulla, hanem mínusz, együttműködési hajlandósága még ennél is kevesebb. Totális csőd mindenféle állatorvosi kezelése, pedig valahogy mindig összeszed valami baromságot. Többfelé próbálkoztunk, általában már megvizsgálni sem lehet, nemhogy kezelni (és ugye elaltatni sem, mert ahhoz is meg kéne szúrni). Katasztrófa. Na, most is odáig sikerült eljutni, hogy írtak fel neki antibiotikumot, nem lehetett megszúrni, tehát mind a közelebbi vizsgálat, mind az injekcióban beadható antibiotikum elmaradt. Nagyon féltem, hogy majd a gyógyszert sem tudom beadni, mivel csak kajával lehet belejuttatni (a kutyák torkába bármikor könyékig lenyúlok, a ÉÉKC rég leharapná a kezemet már a gondolatra is). Bevásároltam méregdrága luxus cicapástétomokból, és ezekből hajlandó volt egy-egy mokkáskanálnyit enni reggel és este, ennyiben pont elfért a gyógyszere. A feje meg csak egyre dagadt, nagyon szarul érezte magát, és persze én is. Vasárnap reggelre végre felfakadt ez a tályog, most van egy lyukas macskánk, nem is annyira csinos, mint szokott, de mintha már javulna, még eszeget is szépen. Még azt is hagyja, hogy betadine-nal lekezeljem azt a ronda lyukat rajta. Nem tudom, mitől alakul ki egy ilyen vacak. Csináltam róla képet, de mégiscsak egy gasztroblog, nem teszem be:) Majd ha már kicsit kikupálódott:) Hát szóval ilyesmivel töltöm az időmet. És ezért nem fényképeztem le például most sem a gyümölcsös joghurthabokat meg a végre tuti finom gluténmentes kenyeremet. De talán majd egyszer oda is eljutok.

Sokgyümölcsös pite (gluténmentes)

Hihetetlen, hogy egy hónapja nem jártam erre. Mondjuk, a helyzet változatlan, keveset főzök, még kevesebbet sütök, nem is tudom, mit eszünk. Ha véletlenül főzök, akkor meg nem fényképezem le. Ha véletlenül lefényképezem, akkor tuti elveszítem a cetlit, amire felírtam a receptet. Ez is csak azért van meg, mert elküldtem valakinek. Pedig nagyon sürgős posztolni, mert annyira finom, és még éppen van hozzá eper meg rebarbara, a cseresznye meg éppen nélkül. Úgy indult az egész, hogy kaptam egy hatalmas csokor rebarbarát, és ahhoz kerestem a kabátot. Epret mindenféleképpen szerettem volna hozzárakni, mert iszonyat jól állnak egymáshoz, cseresznye meg volt otthon, és elég jó beleillett a csapatba. Tulajdonképpen egy kókuszos klafuti, és attól nagyon finom, hogy a háromféle nagyon más ízű gyümölcs váltakozik a tetején.

Hozzávalók:
- 3 egész tojás
- vanília (én mostanában pasztát használok, hála Szilvinek)
- olyan 5 dkg olvasztott vaj
- kb. 2 dl joghurt
- kb. 1,5 dl tejszín
- kb. 10 dkg kókuszreszelék
- cukor vagy édesítőszer, nem sok



Ezt mind összekevertem egy tálban. Utána annyi rizslisztet és sparos gluténmentes lisztet (fele-fele arányban) adtam hozzá, hogy sűrűbb legyen, mint a palacsintatészta, és hígabb, mint egy piskóta. Pár evőkanálnyi mennyiségről van szó. És természetesen bármilyen liszttel működik. Opcionálisan mehet bele egy fél csomag sütőport is, azzal kicsit levegősebb, kinek hogy tetszik.

A tetejére viszonylag sok eper, cseresznye és rebarbara (amit hámozás után cukros vízben egy percig főztem előtte).  200 fokos sütő (nagy gáztepsi, papír), pár perc, amikor a széle pirulni kezd, már jó is. Az a típusú süti, amiből bármikor, bármennyit képes lennék megenni, annyira eteti magát.




Napi cukinak meg extra hétfői válogatás a gömbölyded, napozó állatainkból. Először is Kóficka, akit nem lehet úgy lefényképezni, hogy ne csóválja a farkincáját közben.


Még egy szépséges pocak, és felhívnám a figyelmet a tökéletes elhelyezkedésre is: a test árnyékban, csak a két pici talpat süti a nap teljes gázzal. Cica szeretnék lenni, mondtam már?