2016. március 31., csütörtök

Mézes krémes 3.


Volt már párszor, Andi anyukájáé (Márti tanácsaival kiegészítve), meg Bea szüleié, mind a kettő kicsit más, mint ez. Ez a recept pedig Anditól származik, minden karácsonykor süt belőle pár adagot (lehet, hogy máskor is), szóval tuti receptre számítottam, és az is, teljesen tökéletes, úgy jó, ahogy van. Volt időm kitapasztalni, mert - ha jól emlékszem - hat adaggal sütöttem a Heti Betevőnek. Van legalább két munkatársam (lehet, hogy több is, de titkolják:)), akik minden héten sütnek nekik, és le is szállítják, hát le a kalappal, fantasztikus. Nekem ez sajnos ilyen rendszerességgel most nem fér bele az életembe. De néha azért igen, és nagyon örülök, ha Szilvi szervez egy-egy sátoros ünnepen, most például húsvétra állítottunk össze a családoknak egy-egy szép csomagot, mindenféle finomsággal, köztük egy-egy nagy tálca házisütivel. Én valami klasszikus, viszonylag sokáig elálló sütit akartam sütni, így lett a mézes krémes. Amit persze még sosem sütöttem, de szeretek nagyban kísérletezni. Mindig is azt gondoltam, hogy ezek a soklapos sütik elég egyszerűek, és ez így is van, macerásnak tűnik, de elég gyorsan össze lehet dobni, és viszonylag ritkán alakulnak át kanalas desszertté. Szerintem nulla konyhai gyakorlattal is megy, elég nehéz elrontani is. A képen szépen látszik, hogy girbe-gurbák a lapok is, a töltelék is, de szerintem ez nem ront az élvezeti értéken. Andi eredeti receptjét írom, az egy közepes tepsihez való, szerintem. Én nagy gáztepsin sütöttem, ahhoz a másfélszeres adagra volt szükség. Az elkészítésén itt-ott egyszerűsítettem (például kihagytam a gőz feletti negyedórás karamellizálást), komolyan azt gondolom, hogy nem lett rosszabb a végeredmény (ámbár az Andiét ugye személyesen nem ismerem, és ez nyilván már így is marad).

Hozzávalók a tésztához:
15 dkg kristálycukor
3 evőkanál méz
fél dl tej
10 dkg vaj
-----------------------
1 tojás
45 dkg finomliszt
1 nagyon szűk kávéskanál szódabikarbóna
1 teáskanál kakaó

A vonal feletti anyagokat (cukor, méz, vaj, tej) egy vastagtalpú lábasban addig melegítetjük, míg a cukor el nem olvad benne.  Közben egy tálba szórjuk a lisztet, a szódabikarbónát és a kakaót. A tojást villámgyors mozdulatokkal elkeverjük a cukros-mézes vajban, azonnal ráöntjük a lisztes keverékre, és rögtön fakanállal jól összekeverjük (azért kell sietni, hogy a melegtől ne legyen rántotta a tojásból). A még meleg tésztából négy egyforma, gáztepsi méretű téglalapot nyújtunk, és 200 fokra előmelegített sütőben pár perc alatt megsütjük.

Hozzávalók a krémhez:
1 dl búzadara
5 dl tej
20 dkg vaj
20 dkg porcukor
2 csomag vaníliás cukor vagy 1 evőkanál vaníliakivonat

Tejbegrízt főzünk a grízből és a tejből. Teljesen hidegre hűtjük. A vajat nagyon habosra keverjük a porcukorral és a vaníliával, majd összedolgozzuk a hideg tejbegrízzel.

Hozzávalók az összeállításhoz:
1 közepes üveg sűrű lekvár
10 dkg étcsoki
0,7 dl tejszín vagy 1 csapott evőkanál kókuszzsír

Összeállítás: az alsó lapot egy nagy deszkára rakjuk, megkenjük a krém felével. Rárakjuk a másik lapot, azt megkenjük a lekvárral. Harmadik lap jön, arra a krém maradéka. Végül rányomjuk a felső lapot, és lesúlyozzuk pár órára. Utána a csokit összeolvasztjuk a tejszínnel vagy a kókuszzsírral, és bevonjuk vele a sütit. Hagyjuk állni egy éjszakán át, utána felvágjuk.

Na, hát ez a recept, most jöjjön pár praktikus tanács:
- a tésztát négy nem egyforma cipóba kell osztani, hanem egyre csökkenőbe, mivel úgyis leesnek majd a szélek.
- nyújtási praktikák: kiszabunk négy tepsiméretű sütőpapírt. A legnagyobb gombócot rúddá formázzuk, olyan hosszú legyen, mint a tepsi oldala, aztán icipici liszttel kinyújtjuk az egyik papíron. A girbe-gurba széleket pizzavágóval levágjuk. Ha valamelyik oldala-sarka hiányos, be tudjuk tapasztani, mert jó ragacsos a tészta, csak vigyázni kell, hogy ne legyen lisztes, mert akkor elválik. De egyébként szépen egyben marad. A sütőpapírral együtt húzzuk át a lapos tepsire.
- a várakozó tésztagombócokat letakarjuk, hogy nehogy kiszáradjanak. Érdemes gyorsan dolgozni a még meleg tésztával, mert úgy a legkönnyebb.
- melegen még puha a tészta, utána kőkemény lesz, majd a krém fogja felpuhítani, nem kell izgulni.
- a mázat úgy szoktam csinálni minden sütire, hogy egy vastag talpú lábasban felmelegítem (kb. 50 fok) a tejszínt vagy a kókuszzsírt, leveszem a tűzről, és több adagban fakanállal elkeverem benne az összetört csokit. Azonnal ráöntöm a hideg sütire. Halál egyszerű, és a zsiradéknak hála, nagyon könnyű szeletelni, nem töredezik. Sok mindent próbáltam még, nekem a vajas/olajos változatok nem jöttek be. Ennek a sütinek eredetileg főzött máza van, ide is írom a receptjét, de én nem is kísérleteztem vele, mert ezek sem szoktak értékelhetően sikerülni (túl vékony, túl vastag, ragacsos, nem köt meg, tompa fényű, töredezett, mindenféle vackot csináltam már). De tudom, hogy sokan csípőből rohadt jót csinálnak kakaóból, vízből meg cukorból, de annak a titkát sajnos nem ismerem. Az eredeti, Andi-féle receptben 2-2 evőkanál vizet, kakaót, 10 dkg kristálycukrot kell felfőzni, aztán meg 5 dkg vajjal (Rámával, hogy hűek maradjunk) kell elkeverni.
- súlyozás: a legegyszerűbb, ha teszünk a süti tetejére egy nagy tálcát vagy deszkát, és azt kirakjuk konzervvel vagy liszttel, amit találunk a spájzban. Nem kell durvulni. Simán kibírja a pulton, nem kell a hűtőbe beügyeskedni. Persze ha már teljesen kész, akkor azért jobb neki valami jó hideg helyen, elég vajas-tejes a krémje, de azért nem romlik olyan gyorsan.
- maradékfelhasználás: ezeknek a sütiknek elég vastag szélét le kell vágni (tuti nem egyforma a négy lap), ezeket egy tálba raktam, öntöttem alá icipici vizet (szeszt nem akartam a gyerekek miatt, tejet sem, hogy ne romoljon, ízesítést meg tényleg nem igényel), 1 evőkanál holland kakaót, és fakanállal szétmorzsoltam (illetve mindezt a Bendi). Vizes kézzel golyókat formázunk, és meghempergetjük kókuszreszelékben. És ez is nagyon jó.

Napi cukinak meg az én édes kicsi tavaszi cicám, annyira jól áll neki a zöld szín. Imádom, hogy ilyen függőek.



2016. március 1., kedd

Céklás csokitorta kókuszhabbal vagy kókuszos vegán csokikrémmel (gluténmentes)


Hát megint szülinapi tortát kellett süssek. És az érintett elég pontosan rendelt: kókuszos-céklás csokitortát kért, persze gluténmentes kivitelben. Nagyon jó lett. Tényleg. A cékla természetesen csak a tésztában van, nagyon-nagyon jól megy a csokihoz az íze. (Pont olyan jól, mint a répa a fahéj/kardamom/szegfűszeg/narancs ízekhez.) Használtam már sütibe cukkinit, az teljesen semleges, szerintem bármihez jó, a paszternákot meg mindig tervezem (csak felfalom előtte zöldséges rizsben). De ha egyszer sütnék belőle, akkor ahhoz is inkább vaníliát, kardamomot, ilyesmit tennék. Talán gyömbért is:) Nem csokit. De a céklához csoki kell.  Nagyon finom volt a tészta, csokis, szaftos, önmagában is nagyon jó. Ráadásul meglocsoltam a lapokat meggybefőtt levével, és szórtam a krém alá meggybefőttet, nem sokat, pont annyit, hogy ne meggytorta legyen, de örüljön az ember, ha összefut eggyel-eggyel. A tetejére pedig pirított kókusz ment, azzal lett tökéletes az egész, annyira jó volt, hogy volt valami rágható is a tortában. Ez nem az az pár kalóriás, szinte saláta torta, de évben egyszer-kétszer jöhet valami ilyesmi is, nem? Akkor jöjjön valami receptféle is:

A tésztához:
- 3 kicsi tojás
- 12,5 dkg mindenmentes Liga margarin (nem szoktam margarint használni, de tejmentes alapot akartam, kivételesen nem kókuszsírral vagy olívaolajjal)
- 12 dkg fehér rizsliszt
- 8 dkg cukor
- 2-3 kis közepes cékla
- 9 dkg Boci étcsoki
- 2-3 evőkanál holland kakaó
- fél csomag sütőpor
- vaníliakivonat, fahéj, csipet só

Habosra kevertem a puha margarint a cukorral, egyesével beledolgoztam a tojásokat, utána minden más ment hozzá fakanállal. A céklát előtte megfőztem, meghámoztam, és aprítógépben ledaráltam, a csokit nem olvasztottam, hanem szintén aprítógépben rizsszemnyire kicsinyítettem. Egy kerek tortaforma (24 cm) aljába papírt szabtam, és mehetett bele a massza. Viszonylag sokáig sült 180 fokon. Utána hagyni kell sokáig hűlni, melegen nagyon-nagyon törékeny (a kicsi tortát sikerült is több darabra törnöm). Másnap viszont cérnával tökéletesen ketté lehetett vágni. Még piskótát is ritkán sikerül ilyen jól.



Itt jól látszik a tészta állaga.


Egyéb hozzávalók:
fél üveg meggybefőtt
5 dl tejszín (nálunk laktózmentes)
1 csomag instant zselatin (kihagyható, de ajánlott)
vaníliakivonat
10-15 dkg kókuszreszelék
porcukor
1 kókuszdió


Az egyik lapot visszaraktam a formába. Meglocsoltam a meggybefőtt levével.  Szórtam rá egy jó marék befőttet. Habot vertem a tejszínből porcukorral, vaníliával meg a zselatinnal. Azért érdemes belerakni, mert viszonylag tömör a tészta, és így is nehéz volt vágni, ha még puhább lett volna a krém, akkor még nehezebb lett volna. Fakanállal hozzáforgattam a kókuszreszeléket. A krém bő felét rákentem a meggyel megszórt alsó tésztára.


Aztán jött a tetejére a felső tészta, azt is meglocsoltam meggybefőttlével.


Aztán jött erre is krém. A kókuszdiót DT összetörte (a levét a másik tortához használtam), a húsát felszeletelte, én meg egy pici kókuszzsíron megpirítottam. Ez ment a krém tetejére. Aztán hagyni kell béként pár órát, ezalatt szépen dermed meg összeállnak az ízei. És tényleg rohadt jó volt. Sajnos szülinapozás közben sosincs idő meg alkalom normális képet csinálni a felvágottról, most is csak egy nem normálisat tudok berakni. De azért látszik rajta, hogy eléggé eteti magát, mindent tud, amit egy tortának tudnia kell.



Ennél már csak az én mindenmentes tortám volt jobb. Folyamatosan keresem a tej- és tejszínmentes tortakrémeket, nem könnyű jót kitalálni. Ez viszont szuper lett. Meg is ettem egy nap alatt. Először is sütöttem egy kis, 18 cm-es tortalapot a fenti tészta kb. harmadából-feléből.Aztán még melegen gyorsan háromba törtem. Miután kisírtam magam, hagytam teljesen kihűlni. Szerintem ezt a fázist érdemes kihagyni. Másnap hidegen visszaraktam a formába. Meglocsoltam meggybefőttlével ezt is.


Erre is szórtam meggybefőttet.


Aztán jöhetett a krém.

Hozzávalók a vegán csokikrémhez:
- 1 zacskó csokis pudingpor (ha lett volna elég kakaóm otthon, akkor elég lett volna pár evőkanál keményítő helyette)
- 1-2 evőkanál holland kakaó
- 9 dkg Boci étcsoki
- 3-4 dkg kókuszzsír
- 1 nagy marék kókuszreszelék
- 1 kókuszdió leve
- némi meggybefőttlé
- édesítő (én szíviát használtam)
- vaníliakivonat
- kicsi rum

A pudingot megfőztem 4 dl folyadékkal, ebből kb. egy dl volt a kókuszvíz, egy dl a meggybefőttlé, a többi meg víz. Amikor már eléggé kihűlt, hozzákevertem a feldarabolt csokit, meg a többi hozzávalót. Ezt kentem rá a tészta tetejére, 2-3-4 cm-es réteg lett belőle. Hűtő, ott szépen megszilárdult. Isteni volt. Ez is kapott egy kis pirított kókuszt a tetejére.


Dupla adag céklás tésztát csináltam, és még mindig maradt belőle, így aztán azt megsütöttem egy hosszúkás sütőformában. Amikor kihűlt, akkor a tetejét bevontam kókuszos citrommázzal (sima citrommáz kókuszreszelékkel tuningolva). És mivel még mindig maradt főtt céklám, abból meg egy sima kevert sütit sütöttem, olívaolajjal, gluténmentes lisztekkel, stb., stb., azt most nincs kedvem leírni, de nagyon jó lett az is. Tegyetek céklát a sütikbe.


Napi cukinak meg a vasárnap hajnali perverz túránkról kaptok pár négylábút. A szép ködös képeket Csilla és Rozi lőtték.

A ködös nagytestű rém, az édes Totó. 60 kg (? vagy több? vagy kevesebb?)  jóindulat. Csak simogassák. Meg védjék meg a gazdik, mert a világban sok félelmetes dolog leselkedik egy ilyen kiskutyára.


Kóficka, csak hogy lássátok, hogy ő is részt vett:) Elfáradt azért, szegénykém. Egyébként pont ma van a 13. szülinapja. Nyugodtan letagadhatna három évet:))))


Hátul Zsuzsika DT-féle divatos kutyakabátban (technológia levédve). Elől meg a gyönyörű és ifjú Pimi, aki mindent tud. Például tud két lábon forogni (a rátekeredő pórázon jól látszik, hogy már épp a második körét kezdi). És úgy fut, hogy a nyulak állva maradnak mögötte. Kóficka is pont ilyen sportos volt az ő korában.


Itt is szépen látszik a köd. Főleg azt láttunk. Meg a négyből három ebecske. Totó nyilván őrző-védett valamelyik gazdihoz simulva.