2016. július 13., szerda

Villámgyors mentes málnafagyi (vegán, gluténmentes)


Tényleg három és fél perces. Indulástól az evésig. Nem kell hozzá sem idő, sem gondos előkészület, és persze fagyigép sem. Amikor elkészül, épp tökéletes az állaga. Ha lefagyasztjuk, nyilván úgy viselkedik, mint az összes házifagyi, kőkemény lesz. Persze ha kap egy kis időt, akkor felolvad. De a legjobb azon nyomban megenni az összeset. Elég, ha a málna csücsül a fagyasztóban.

Hozzávalók (két emberes adaghoz):
4 dl fagyasztott málna
1 érett banán (csak úgy, frissen, nem fagyasztva)
2-3 evőkanál sűrű kókusztej (a Lidl-es)
némi vaníliakivonat
1 púpozott evőkanál mogyoróvaj
ha valakinek nem elég édes, akkor tegyen hozzá valamit, nyilván málnafüggő

A banánt felkarikázva, a többit meg csak úgy beledobom egy tálba, és botmixerrel átnyomom. Szerintem rohadt jó. Én pont így szeretem, látszik a képen, hogy nem kőkemény, nem is folyik, kellemesen krémes az egész. Lehet rárakni egy kis mogyorót is, sóval vagy anélkül. Nem árt neki. Pont ilyen őrült meleg napokra való, mint a mai. Nem is tudom, lesz-e még ilyen az idén.

Napi cukinak meg a két eb. A mindenhová beszivárgó Zsuzsi, meg az édes Kófic, aki rendesen a kutyakanapén alszik, még Tésán is. Illetve néha a párnánkon, de most nem arról van szó.








Nyáron nem főzök



Mert ilyeneket eszünk. Nem lettünk vegák, a fiúk általában esznek hozzá füstölt húst, és időnként csinálok párolt csirkét, de hát azon végképp  nincs mit fényképezni. De ezeket a zöldségeket mindnyájan nagyon szeretjük. A fenti képen petrezselymes újkrumpli van, párolt brokkoli, nyers saláta meg csíra. Petrezselymes újkrumplin kb. el is vagyok egész nyáron. Megpucolom, apróra felkockázom, beleszórom egy vastag talpú lábasba. Öntök alá olívaolajat (ha azt akarom, hogy vegán legyen), sózom, és közepes lángon sütöm, néha megkeverem. Ha le akarna égni, de még nyers, akkor pici vizet öntök alá. Ha kész, elzárom a gázt alatta, és rögtön megszórom jó sok összevágott petrezselyemmel, és ennyi. Bármikor, bármennyit, melegen, hidegen, imádom. Jó krumpliból még jobb.


Ezt meg Rebeka csinálta, céklás tócsni, egyszerű salátával. A tejevők kaptak hozzá joghurtos öntetet is. Nem kell olajban tocsogni, szépen megsül a sütőben. És abbahagyhatatlanul finom.


Napi cukinak meg fekete-fehér. Egy pici drappal.






2016. július 11., hétfő

Sárgabarackos kölesfelfújt rozmaringgal és olívaolajjal (gluténmentes, tejmentes)


 Barackszezon, ugye. Már elraktam 20 kilót, azt hiszem, többet nem fogok, mert annyi más dolgom lenne. Pedig most kéne a következő öt évre bespájzolni, mert agyament jó az idei barack, édes, sűrű, megáll a lekvárban a kanál. Tökéletes volt neki az időjárás. Sok is van, viszonylag olcsó is, szóval aki teheti, tegye. Én a maradékból sütit gyártottam, egymás után kétszer, annyira finom volt. És szerintem lesz még pár darab, amíg tart a szezon. Egyszerűbb már nem is lehetne, de mégis annyira, de annyira finom. Langyosan is szuper (na jó, melegen, ki tudja kivárni), de akkor még szinte kanalas. Másnap viszont már ennyire szépen lehet szeletelni. Olyan, mint valami luxus tejbegríz baracklekvárral. Vagy mint a másnapos, lekvárral jól megtömött palacsinta. Szóval nekünk eléggé bejön.

Hozzávalók:
60-70 dkg sárgabarack (meg pár nektarin)
4 dl köles
1 csipet só
3 tojás
2+2 evőkanál barna cukor (vagy amit akarsz helyette)
vaníliakivonat
citromhéj
3-4 evőkanál barna rizsliszt (vagy bármilyen más liszt)
a tetejére őrölt fahéj, olívaolaj, rozmaring


Szóval megmosom a kölest, elég alaposan. Úgy szoktam, hogy a főzőlábasba öntöm, eresztek rá vizet, kézzel jól átkeverem (tiszta fehér lesz a vize), egy szűrőn át leöntöm róla a vizet, aztán kezdem elölről. Négy-öt mosás minimum kell, mindaddig kell csinálni, amíg tiszta nem lesz a víz. Mert egyébként keserű a köles. A megmosott kölest jó bő vízben (három-négyszeres) felrakom főni egy csipet sóval. Figyelni kell, mert amikor először felforr, nagyon habzik, és tuti kifut, ha nem állsz ott mellette. Utána már békésen elvan kis lángon. Kicsit főzöm, amikor már jó puha (ez mondjuk tíz perc), akkor ráteszem a fedőt, meg egy ruhát, és hagyom béként a saját gőzében tovább puhulni. Akkor jó, ha szinte krémesre fő. Hagyom langyosra hűlni.
Ha már kihűlt, hozzákeverem a három egész tojást, a lisztet, két evőkanál cukrot (vagy mást), locsolok rá egy kis vaníliát, és hozzákeverem a reszelt/darabolt citromhéjat. (Sajnos eléggé kezd megint kifogyni a biohéjam. A szülinapomra kaptam egy citromfát, egy árva citrom volt rajta, két hónapig nem csinált semmi, leszüreteltük. Majd lefényképezem. Az még bio lesz:) Azóta se kép, se hang, levele van, virág egy szál sem.) Nagyon vigyázok, hogy citromlevet ne rakjuk a sütihez, pont elég a héj. Egy közepes tepsit kipapírozok, belesimítom a masszát. A tetejét kirakom félbevágott sárgabarackkal. A második tepsinél kevés volt a sárgabarack, ment közé pár nektarin is, jól állt neki az új íz. Végül megszórom a tetejét barna cukorral és őrölt fahéjjal, meglocsolom olívaolajjal, ráfektetem a rozmaringágat, és mehet a 200 fokos sütőbe.


Nálam egy órán sült. Akkor jó, amikor a barackok már jól megsültek, és a széle színesedik. Ledobom róla a rozmaringot, és megeszem. Mert annyira jó.

Napi cukinak meg napozó macska. Hétfő reggel ugye ez eléggé úrinős program. Remélem, nem érezte túl hangosnak a mellette történő biciklieltolást. Igyekeztem lábujjhegyen közlekedni.





2016. július 3., vasárnap

Málnás morzsasüti (gluténmentes, vegán)


Vettünk Tésán jó sok málnát, lett belőle málnalekvár ribizlivel meg málnalekvár meggyel meg fagyasztott málna málnafagyihoz. A maradékkal is kellett valamit csinálni. Rebeka receptje következik. Annyira jó volt, felfaltuk egy este. Langyosan a legjobb, nagy adag vaníliafagyival. Mámor.

Először a tölteléket készítjük el. 50 dkg málna, 2 evőkanál chiamag, 2-3 evőkanál eritrit (cukor), 1 evőkanál tápiókaliszt (lehet helyette keményítő). Összeforraljuk, félretesszük.
Összeállítjuk a tésztát: 1 csésze aprított mandula, 1 szűk csésze megolvasztott kókuszzsír, fél csésze eritrit ( vagy cukor), 1,5 csésze liszt (gluténmentes, hajdina és rizs, de kb. mindegy), nagy csipet só, fél teáskanál sütőpor. Mindezt összekeverjük egy tálban. Ragacsos massza lesz. A nagyobbik részét belenyomkodjuk egy kerek piteforma aljába (25 cm-es volt a miénk, de tökmindegy). Zsírozni-papírozni nem kell, elég zsíros a tészta maga. Betoljuk a 200 fokos sütőbe 10 percre. Utána kivesszük, ráöntjük a málnát, nem baj, ha még forró, úgyis meleg a tészta is. Jó vastag réteg lesz belőle. A maradék tésztát a tetejére csipkedjük (annyira lágy, hogy morzsolni nemigen lehet). Mehet vissza a sütőbe. Jó sokáig sül. Érdemes alá papírt tenni, mert nagy valószínűséggel ki fog forrni belőle a töltelék. Addig kell sütni, míg a teteje szépen meg nem pirul. Ha van ideje kihűlni, tökéletesen lehet szeletelni, és szép vastag málnaréteg van a közepén, jól vágható. Mivel tele volt a kezem sütivel, nem tudtam lefényképezni megvágva. Talán legközelebb.


Olyan ritkán írok, így hát tele vagyok nem publikált cuki képekkel. Mint például ezek. Még április végén készültek, edzőtábor. Reggeli pihi, futás után, amíg mi reggelizünk. Nehéz az élet.





Már megint gomba


Nem az első, idén már a második. De a legjobb. Ilyen gyönyörű volt mind. Kemény, roppanós, friss. Alig eresztett vizet magából. Pont egy bőséges reggeli kettőnknek. Ehhez sok mindent nem kell hozzátenni, mert csak elrontja. Kell hozzá egy wok, méghozzá nem az öntöttvas, hanem a lemezből készült, ebben sokkal gyorsabban pirul. Kis olívaolajon üvegesre sütök egy felaprított hagymát, rádobom fél percre a pár gerezd zúzott fokhagymát, és mehet is a feldarabolt gomba. Meg morzsolok rá némi friss oregánót, ha már tele van vele a kert. Pirítom nagy tűzön, néha megkeverem. Ha kész, mehet rá a só meg egy kis bors, és ennyi az egész. Eszméletlen finom.


Ekkora lapulevelek nőnek Tésán:) Teletubby:))