2014. július 25., péntek

Tiramisutorta (gluténmentes)


22 éves a Bendi, és szerintem még sosem kapott rendes tortát, mindig kanalaztuk. Vagy majdnem mindig, néha túrótortát kap, és azt tényleg nehéz elrontani. Nem azért, mintha annyira érdekelné, ez nekem fontos. De most annyira kevés volt az időm és a szabad agykapacitásom, hogy végre eszembe jutott a tuti. Imádja a tiramisut, pedig általában nem szereti a krémes dolgokat. Ha azt csinálok, akkor bármennyi elfogy belőle. És hát annál egyszerűbb dolog nincs is a világon, főleg, ahogy én csinálom.
Testvérblogunk, az Egy kicsi bors Mazsolája is tiramisus hangulatban volt mostanában, ő bátran a tojásos változatot készítette.
Persze volt már a közös konyhakertben is bőven:
Csináltam már epreset is. Andi Philadelphiából gyártotta. Normális is szokott nálunk lenni. Ez meg itt Zsuzsa tiramisuja.

Nekem most két feladatom volt: a tortásítás és a gluténmentesítés. Tehát a kapcsos tortaforma játszott, a bolti babapiskóta meg nem. Persze nem álltam neki otthon szerencsétlenkedni aprócska piskótákkal, hanem sütöttem három vékony piskótalapot, azokat töltöttem meg a mascarponés habbal. Isteni lett!


Hozzávalók (egy 24 cm-es tortához):
A piskótához:
4 tojás
4 evőkanál cukor
4 csapott evőkanál gluténmentes liszt (schar)
1 csapott evőkanál barna rizsliszt
1 csipet só
A krémhez:
50 dkg mascarpone
4 dl tejszín
porcukor
1 habfixáló
10 dkg instant zselatin
4-5 desszertes kanál neszkávé
vaníliakivonat, mandula- és narancslikőr
holland kakaópor a tetejére

A szokásos piskótagyártás: az egész tojásokat fehérre habosítotttam a cukorral és a sóval (kb. 5 perc az elektromos habverővel). Utána beleforgattam a lisztet. Megmértem a masszát, és három egyenlő részre osztottam. Kipapíroztam a kerek tortaforma alját, és három adagban megsütöttem benne a vékony piskótákat. Egy picit túlsütöttem, hogy ropogós kérge legyen.


Tényleg nem nagy macera, pár perc alatt megsül egy-egy darab, és sokkal szebb és gyorsabb, mintha egy nagyot sütnénk, és azt darabolnánk háromfelé. Közben habot vertem a tejszínből némi porcukorral, a habfixálóval és az instant zselatinnal (azt akkor szórtam hozzá, amikor már kétharmados keménységű volt a hab). Egy másik tálban kikevertem fakanállal a mascarponét az ízesítőkkel (vanília, likőrök, porcukor), végül összeforgattam a habbal. Azért jó instant zselatint használni hozzá, mert az elég lassan köt, van időnk kényelmesen matatni. Csináltam egy nagy adag neszkávét, olyan 4-5 decit. A legszebb lap ment alulra, nagyon alaposan átitattam a forró kávéval (látszik is a képen, hogy fekete lett), erre ment a krém harmada (mérleg!). Aztán ezt még kétszer megismételtem. Aztán hűtő pár órácskára. Hosszabb volt leírni, mint megcsinálni. Egyféleképpen lehet elrontani, ha túlcukrozzuk. Pont harmóniában kell lennie a keserű kávénak és az édes krémnek. Díszítgetni sem volt időm, ötletem, szóval egyszerűen beszórtam kakaóporral a tálalás előtt a tetejét. Csak előtte ráírtam a nevét kartonból, meg az évet, mert nem volt otthon ennyi gyertya.


Napi cukinak meg maga az ünnepelt tegnap este:


És pár évvel ezelőtt:



Update:
annyira egyszerű és finom, hogy ilyet csináltam a nagynéném 90. szülinapjára rendezett bulira is. Egy harmadával megnöveltem a hozzávalókat, így szép magas lett, négy réteg tésztalappal. Eredetileg gyári trüffelekkel szerettem volna díszíteni, de nem kaptam Pomázon, szóval csináltam.
Tehát a (természetesen gluténmentes) trüffel hozzávalói:
- 15 dkg jobbfajta étcsoki
- 1,5 dl tejszín
- mandulalikőr
- 1 szögletes hungarocell (puffasztott rizslap)
- 3-4 szelet kukoricából készült Abonett
- kakaópor

Az elkészítés dobja magát. Felmelegítettem a tejszínt olyan jó melegre, nem forróra. Több részletben beleraktam a nagyon apróra vágott csokit. Kevergetve összeolvasztottam, aztán egy löttyintés mandulalikőr. Hűtő. Másnap hozzákevertem az apróra tört szilárdító cuccokat. Vizes kézzel kis gombócokat gyártottam, megforgattam kakaóporban, és már mehetett is a torta tetejére.





2 megjegyzés:

Andrea Matus írta...

Nagyon boldog szülinapot, édes kicsi baba volt! Én is tiramisu hangulatban vagyok, mert van otthon két mascarpóném, de már át kellett tennem a mélyhűtőbe, mert nem volt időm megcsinálni.

Na a lényeg, hogy tényleg cuki a cuki gyerek!

Mami Domi írta...

BPoldogat a cukinak