2016. július 11., hétfő

Sárgabarackos kölesfelfújt rozmaringgal és olívaolajjal (gluténmentes, tejmentes)


 Barackszezon, ugye. Már elraktam 20 kilót, azt hiszem, többet nem fogok, mert annyi más dolgom lenne. Pedig most kéne a következő öt évre bespájzolni, mert agyament jó az idei barack, édes, sűrű, megáll a lekvárban a kanál. Tökéletes volt neki az időjárás. Sok is van, viszonylag olcsó is, szóval aki teheti, tegye. Én a maradékból sütit gyártottam, egymás után kétszer, annyira finom volt. És szerintem lesz még pár darab, amíg tart a szezon. Egyszerűbb már nem is lehetne, de mégis annyira, de annyira finom. Langyosan is szuper (na jó, melegen, ki tudja kivárni), de akkor még szinte kanalas. Másnap viszont már ennyire szépen lehet szeletelni. Olyan, mint valami luxus tejbegríz baracklekvárral. Vagy mint a másnapos, lekvárral jól megtömött palacsinta. Szóval nekünk eléggé bejön.

Hozzávalók:
60-70 dkg sárgabarack (meg pár nektarin)
4 dl köles
1 csipet só
3 tojás
2+2 evőkanál barna cukor (vagy amit akarsz helyette)
vaníliakivonat
citromhéj
3-4 evőkanál barna rizsliszt (vagy bármilyen más liszt)
a tetejére őrölt fahéj, olívaolaj, rozmaring


Szóval megmosom a kölest, elég alaposan. Úgy szoktam, hogy a főzőlábasba öntöm, eresztek rá vizet, kézzel jól átkeverem (tiszta fehér lesz a vize), egy szűrőn át leöntöm róla a vizet, aztán kezdem elölről. Négy-öt mosás minimum kell, mindaddig kell csinálni, amíg tiszta nem lesz a víz. Mert egyébként keserű a köles. A megmosott kölest jó bő vízben (három-négyszeres) felrakom főni egy csipet sóval. Figyelni kell, mert amikor először felforr, nagyon habzik, és tuti kifut, ha nem állsz ott mellette. Utána már békésen elvan kis lángon. Kicsit főzöm, amikor már jó puha (ez mondjuk tíz perc), akkor ráteszem a fedőt, meg egy ruhát, és hagyom béként a saját gőzében tovább puhulni. Akkor jó, ha szinte krémesre fő. Hagyom langyosra hűlni.
Ha már kihűlt, hozzákeverem a három egész tojást, a lisztet, két evőkanál cukrot (vagy mást), locsolok rá egy kis vaníliát, és hozzákeverem a reszelt/darabolt citromhéjat. (Sajnos eléggé kezd megint kifogyni a biohéjam. A szülinapomra kaptam egy citromfát, egy árva citrom volt rajta, két hónapig nem csinált semmi, leszüreteltük. Majd lefényképezem. Az még bio lesz:) Azóta se kép, se hang, levele van, virág egy szál sem.) Nagyon vigyázok, hogy citromlevet ne rakjuk a sütihez, pont elég a héj. Egy közepes tepsit kipapírozok, belesimítom a masszát. A tetejét kirakom félbevágott sárgabarackkal. A második tepsinél kevés volt a sárgabarack, ment közé pár nektarin is, jól állt neki az új íz. Végül megszórom a tetejét barna cukorral és őrölt fahéjjal, meglocsolom olívaolajjal, ráfektetem a rozmaringágat, és mehet a 200 fokos sütőbe.


Nálam egy órán sült. Akkor jó, amikor a barackok már jól megsültek, és a széle színesedik. Ledobom róla a rozmaringot, és megeszem. Mert annyira jó.

Napi cukinak meg napozó macska. Hétfő reggel ugye ez eléggé úrinős program. Remélem, nem érezte túl hangosnak a mellette történő biciklieltolást. Igyekeztem lábujjhegyen közlekedni.





Nincsenek megjegyzések: