Tejfölös-sajtos csirkemell

Tulajdonképpen én is szeretem a rántott húst, de nagyon ritkán jutok hozzá. Közétkeztetésben nemigen választom, gyanakszom, hogy miben sütik (no meg persze arra is, hogy mit). Otthon is évente maximum egyszer (de lehet, hogy csak félszer) vagyok hajlandó nekiállni, már eleve utálok panírozni, nem csak azért, mert ezer edényt és villát és kezet össze kell maszatolni vele, hanem azért sem, mert iszonyodom az olajszagtól, napokig érzem utána a bőrömön és a hajamon (természetesen ajtó-ablak nyitva). A házi zsír sokkal jobb, szagügyileg, de alapvetően attól is rosszul vagyok. A palacsintát már rég vajon sütöm, de az más tészta, teljesen.
Szoktam ilyen-olyan változatokkal kísérletezni a sütőben, most éppen Ercsi receptjébe botlottam bele, pont az egyszerűsége tetszett. Aztán kicsit máshogy alakult, mert azt tudtam, hogy nincs otthon parmezán, gondoltam, majd jól áttrappistázom, de azon már elcsodálkoztam, hogy egy szem tojást sem találtam (ilyen azért ritkán fordul elő), szóval akkor már csak a hús maradt meg a receptből:)

Hozzávalók:
- 1 kg csirkemellfilé
- tejföl
- sajt
- zsemlemorzsa
- só, bors
- némi vaj

Egy nagy tepsit kibéleltem sütőpapírral, és jó vastagon megkentem vajjal (kenőkéssel, mint a vajas kenyeret). A csirkemellet felszeleteltem. A tejfölt összekevertem sóval és borssal, a sajtot lereszeltem, összekevertem néhány evőkanál zsemlemorzsával (így nem tapad össze a reszelék).
A csirkemellszeleteket megforgattam tejfölben, aztán meg zsemlemorzsás sajtban, és szép rendben, lehetőleg minimális átfedéssel bepakoltam őket a tepsibe. 200 fokra előmelegített sütőben addig sütöttem, amíg szép pirosak nem lettek.

Főtt krumplival és salátával (boltival:)) ettük.