Burgonyaágyon sült paprikás karaj

Volt itthon néhány szelet sertéskarajom, meg egy kis régi, már-már csírázásnak induló krumplim, pár fonnyadozó zöldpaprika a hűtőben és sok-sok kérdőjel a fejemben, hogy ezekből mit is lehetne összehozni?

Aztán megszületett az ötlet, ami tulajdonképpen a cecei sertésborda tesója, hiszen az alapanyagok majdnem egyformák. Az elkészítési mód viszont kicsit más.


Hozzávalók:
- néhány szelet sertéskaraj
- 50-80 dkg krumpli
- 1-2 zöldpaprika
- 1 fej lilahagyma
- reszelt sajt
- liszt
- pirospaprika
- só
- bors
- olaj

A krumplit sós vízben héjában megfőztem, majd amíg hűlt, elkészítettem a húst. Kissé kiklopfoltam és mindkét oldalát besóztam. A lisztben elkevertem egy kis pirospaprikát és borsot, és ebben a keverékben megforgattam a karajt.

Egy mélyebb serpenyőben olajat hevítettem és megkapattam a hússzeletek mindkét oldalát. Ezután felöntöttem langyos vízzel, úgy hogy ellepje a húsokat. Fedő alatt közepes lángon puhára pároltam.

Amíg a hús puhult, meghámoztam a krumplit, karikára szeleteltem. A lilahagymát megtisztítottam, nagyobb kockára vágtam és olajon üvegesre pároltam. Összekevertem a felkarikázott krumplival, sóval, borssal és egy tűzálló tálba rendeztem.

Amint a karajszeletek megpuhultak, átemeltem a hagymás krumpli tetejére és egymás mellé fektettem. A visszamaradt pecsenyelébe beleszórtam a karikára vágott zöldpaprikát és fedő alatt néhány percig együtt rotyogtattam. Ezzel a szafttal beterítettem a húsokat, úgy hogy mindegyik szeletre egyformán jusson, majd reszelt sajttal megszórtam.

Lefedtem a sütőtálat és 180 fokra előmelegített sütőbe toltam. 15 percig így sütöttem, aztán fedő nélkül még 5 percig, amíg a sajt rápirult.


Nagyon finom, omlós, szaftos hús lett a végeredmény és a lilahagymás krumpli is jól illett hozzá. Legközelebb viszont úgy készítem, hogy a pecsenyeléből a krumplira locsolok először, azután fektetem rá a hússzeleteket. Így alulra is jutna a jó kis pirospaprikás szaftból.

És íme a bizonyíték, hogy visszavonhatatlanul tavasz van:






A fotók ma készültek anyukámék kertjében. Köszönet érte Zolinak!