2012. november 14., szerda

Novemberi túrókocka, gluténmentes kivitelben


Szerettem volna valami gyors sütit, és nem voltam túl kreatív hangulatban. Ez a túrókrémes süti mindig sikerülni szokott, és még nemigen láttam, senkit, aki ne szeretné. Annak, aki a krémes-habosat szeretni, elég krémes, annak meg, aki utálja a édes-krémes-habos dolgokat, elég túrós meg gyümölcsös. Tortaformátumban ezt sütöm a leggyakrabban, de elég gyakran kockásítom is. Kell hozzá friss piskóta, túró meg ilyen fehér cuccok, valami gyümölcs meg mindig akad.

Néhány közeli rokon a blogról:
málnás-ribizlis-joghurtos kocka vagy
epres túrókocka vagy
barackos-fehércsokis túrótorta vagy
szilvás túrótorta.

Az alapja most gluténmentes piskóta volt.
Hozzávalók a tésztához:
- 4 tojás
- 1 evőkanál kukoricaliszt
- 1 evőkanál rizsliszt
- 1 evőkanál keményítő
- 1 evőkanál kakaópor
- 4 evőkanál cukor

A szokásos megoldás, azaz egészben nagyon kihabosítottam a tojásokat, aztán mehetett bele az összekevert szárazanyag. Nagy gáztepsi, papír, bele a tészta, és 180 fokra előmelegített sütőben olyan 10-12 perc sütés. Utána rácsra borítom, lehúzom a fenekéről a papírt, aztán alávarázsolom. Tehát alul a rács, azon a használt papír (jó lenne használatlan is, de minek pazaroljunk), azon a piskóta. Papír nélkül mindig ráragadt a rácsra, csúnya csíkos lett a tészta felülete, és még mosogathattam is.

Hozzávalók a rakományhoz:
- 50 dkg túró
- 5 dl tejszín
- 2 dl joghurt
- 25 gramm porzselatin (Horváth Rozi)
- 1 citrom reszelt héja (még mindig a fagyasztóból)
- 1 citrom leve
- porcukor, sztívia, bármi, ami édesít, és összeegyeztethető az elveiddel
- vaníliakivonat
- 1 csipet só
- kb. 50 dkg gyümölcs
- 2 tasak tortafény meg ahhoz szintén cukor vagy édesítőszer
- lekvár

A zselatint beleszórom egy kis lábasba, elkeverem 1-1,5 dl hideg vízzel, és hagyom állni. Addig összekevertem a túrót a joghurttal, citromhéjjal, citromlével. Löttyintek bele vaníliát, de persze jó a Bourbon zacskós is. Kevés porcukorral habbá verem a tejszínt. Összeforgatom a két bödönke tartalmát. Megkóstolom alaposan, egyrészt, mert szeretem, másrészt meg a folyékony zselatinnal nincs kedvem kóstolgatni, most kell beállítani az ízét. Mehet bele pici só, meg porcukor, ha kell még.
A kis lábasban forrásig melegítem a zselatint, ha nagyon sűrű, teszek még hozzá vizet. És nem forralom, tényleg csak forrásig, hogy tutira felolvadjon. Hagyom egy picit hűlni, de tényleg csak 2-3 percet, hogy még jó meleg és folyékony maradjon.
Közben pont van időm kiszabni a piskótalapból a megfelelő méretet, most ebbe a két szögletes tepsibe. Vastagon megkenem valamilyen lekvárral.
 Odateszem a meleg zselatint a lábasban a túrós krém mellé, és teszek bele egy merőkanálnyit a habból, jól elkeverem. Aztán megint egyet, keverés, megint egyet. Szóval hőkiegyenlítek. Három merőkanálnyi adag után már bátran hozzákeverem a tejszínes habhoz az egészet, fakanállal alaposan egyneműsítem, azért figyelek, hogy a tejszínhabot ne pusztítsam le teljesen. Szétosztom a két tál között. Mehet a hűtőbe kicsit dermedni.
Ha már kicsit megkötött a teteje, akkor jöhetnek rá a gyümölcsök, végül meg a tortafény (a zacsiján ott van, hogy kell megcsinálni). Azért teszek rá tortafényt, mert egyrészt összefogja a gyümölcsöket, nem esnek le, másrészt nem barnulnak meg alatta a gyümölcsök, legalábbis jóval lassabban, mintha szabadon lennének.





Nincsenek megjegyzések: