2014. május 26., hétfő

Mentás-citromos máktorta

Igen, rémes, több mint két hónapja nem írtam, pedig egész jó dolgokat is sütöttem, csak lusta voltam fényképezni. Ez a mákos kis semmiség annyira finom, és még le is fényképeztem, hogy talán megér egy posztot. Szóval az úgy volt, hogy közös szülinapi tortát kellett gyártsak DT-nak és magamnak. Tehát mák (DT) és eper (jómagam). Azt persze nem fényképeztem le, nem csak lustaságból kifolyólag, hanem azért sem, mert a tortákkal általában az a helyzet, hogy világosban készülnek, aztán este esszük, szóval a legszebb, felvágott állapotjában nem bírom lefényképezni természetes fényben. Na, és ennek a bizonyos fehércsokis-eperhabos máktortának az alja volt ez a kis kevert mákos , és nem akartam, hogy túl vastag legyen a tésztája, ezért a maradékot megsütöttem egy kis hosszúkás formában. Kapott a tetejére egy kis citromos mázat (mostanában bele vagyok esve, ez az a kis sima, porcukros máz, amit minden rendes angol sütire ráöntenek), és némi friss mentát, és együtt ez a íz egészen frenetikus. Nekem sokkal jobban bejött, mint a torta. Pedig még eper sincs  benne. Semmi pontos receptet ne várjatok, de próbálom azért nagyjából rekonstruálni. A lényeg a mák-citrom-menta, bármilyen kivitelben.

Hozzávalók:
A tésztához:
1 tojás
1 csésze mák
fél csésze joghurt
fél csésze liszt (nálam barna rizsliszt volt, de bármi jó)
1 kávéskanál sütőpor
3-4 dkg olvasztott vaj
cukor vagy ilyesmi, ízlés szerint, nem szabad túlédesíteni, mert édes máz lesz a tetején
vaníliakivonat
1 csipet só
A tetejére:
fél citrom leve
kb. 25 dkg porcukor
pár levél menta

Összekeverem a tészta hozzávalóit fakanállal. A piskótán sűrűbb, de még jól terülő masszát kell kapni. Tetszőleges méretű tepsibe/formába öntöm (szilikon, sütőpapír, vajazás-lisztezés, ki mit szeret). Nekem bejött a képen látható vastagság, de ki mit szeret. 180 fokra előmelegített sütőben sütöm. Nem mértem, de az én viszonylag kicsi sütim is sokáig sült, tűpróbával lehet ellenőrizni. A teteje felemelkedett, kicsit kirepedt, aztán hűlés közben visszament a púpja, semmi sem baj, a máz mindent el fog takarni. Nem szabad kiszárítani, látszik a képen, milyen jó kis szaftos. Rácson kihűtöm. Csak teljesen hideg sütire lehet rárakni a mázat. Kifacsarom egy fél citrom levét, és rengeteg porcukorral összekeverem, sokkal többet felvesz, mint amennyit gondolna az ember. És csak akkor lesz ilyen szép fehér, ha elég sűrű, ha híg, akkor egy átlátszó, csúnya mázat fogunk kapni. Akkor jó, ha szinte már azt gondolja az ember, hogy majd késsel kell kenni, nem fog magától szétterülni. Pedig szét fog. Szépen rákanalazom a süti tetejére, és azonnal szórok rá összevágott mentát. Itt nem érdemes túlozni, mert a sok menta nem tesz jót, legalábbis szerintem. Tényleg pár levélke elég. Szerintem egyszerűen isteni.

Napi cukinak meg ki más, mint Kóficka. Hétvégi tésai pihi, nehéz ám a tacsifej:)


Mindenki szunyókált, a többség a szülinapos fotelemben:)





Nincsenek megjegyzések: