2016. szeptember 16., péntek

Kókuszos, citromos kölesfelfújt (gluténmentes, tejmentes)


Kb. százszor sütöttem meg ebben az évben, nem is értem, hogy nincs fent. Van csokis, mákos, barackos, de ez a sima, amit a legjobban szeretek, hiányzik. Akkor pótolom. Mert annyira finom. Épp csak van egy kis szelíd, édes íze. Magában is jó, de lehet hozzá valamilyen lekvárt vagy gyümölcsöt is enni. Amikor elkészül, akkor melegen még ilyen omlós, mint a képen. Ha van ideje kihűlni, akkor már sokkal szebben szeletelhető, és ráadásul még másnaposan is nagyon jó. Ami hiányzik a tepsiből, azt épp most ettem meg, mert nemigen lehet ebből mértéket tartani. Nem mérem a hozzávalókat, csak úgy szemre, kb. Mindenféleképpen jó lesz. Most volt otthon még egy fél marék főtt barna rizsem, az is ment hozzá, de jó hajdinából is.
A hozzávalók nagyjából:
kb. 3 dl köles (a legjobb hozzá az apró szemű, de általában egyfélét lehet kapni)
1 kókusztejkonzerv (én ugye a lidlis sűrűt imádom, de más is jó)
kb. 10 dkg kókuszreszelék
2 tojás
2 evőkanál barna rizsdara (lehet sima búzadara, ha nem baj a glutén)
2-3 evőkanál gluténmentes lisztkeverék (lehet sima liszt vagy rizsliszt vagy bármi)
1 csipet fahéj, 1 csipet só, némi vaníliakivonat
1 jó nagy citrom leve
1 kisebb bio citrom héja (saját citrom, első, és remélem, nem az utolsó)
2-3 evőkanál cukor vagy annak megfelelő édesítőszer

Irtó rendesen megmosom a kölest. Ezt nem szabad kihagyni, mert keserű lesz. Pici sóval, négyszeres mennyiségű vízben jó puhára főzöm. Ha kész, akkor letakarom, hagyom egy kicsit állni (akár előző nap is meg lehet főzni). Utána átöntöm egy nagy keverőtálba, és hagyom kihűlni. Hozzákeverem a kókusztejet, a kókuszreszeléket, az ízesítőanyagokat (citromlé, citromhéj, fahéj, vanília, cukor), most megkóstolom, ekkor állítom be az ízét (ha már hozzáadom a nyers tojást meg a liszteket, akkor már nincs kedvem kóstolgatni). Utána jöhet a liszt, a dara, a két egész tojás. Általában még kell hozzá víz, én a kókusztejes konzervdobozt szoktam kiöblíteni, most kb. egy deci kellett. Annyi kell hozzá, hogy lágy legyen a tészta, de már magától ne terüljön el. Belesimítom a sütőpapírral kibélelt nagy gáztepsibe (2-3 centi magas lesz, ennél magasabb ne legyen, mert szerintem a jól megsült teteje és alja a legjobb). Aztán 180 fokos sütő, bő félóra. Látszik rajta, hogy megsült.
Hagyom picit sülni, aztán megszórom vaníliás porcukorral, és megeszem az egészet. Mert annyira jó.

Állítólag vége van a nyárnak. Az idei különösen rövid volt, sajnos. Pár nyári cuki, hogy tényleg legyen miért szomorkodni.

Nagy tésai napfürdőzés. Annyira jól áll Kófickának minden, amit csinál. 


Aztán, amikor már tényleg meleg van, jön az árnyékos tornác. Kemény az élet, na.


Ezen a nyáron egész sokat játszottunk (ebben én nem vagyok benne) a kis piros szédelgővel. Vannak, akiknek ment is.


Századszor írom le ezen a helyen (ezt is). Cica szeretnék lenni. És mindent kipróbálnék. Lehet-e benne /rajta/vele aludni. Igen, lehet. Bárhol.





Nincsenek megjegyzések: