2022. november 28., hétfő

Diós-sütőtökös pite

 

Olyan fotogén ez a süti, csináltam is róla egy csomó képet, és nagyon nehezen választottam. Ez a süti volt első találkozásom a sütőtökkel, legalábbis első olyan találkozásom, amikor meg is ettem, és ízlett is. Éva sütötte és hozta egy kirándulásra. Gyönyörűen nézett ki, és teljesen új íz volt: a tésztája omlós, nem száraz. A pitéket azért nem szeretem, mert néha olyan száraz és ízetlen a tésztájuk, de ennek nem! A töltelék nem túl édes, és benne a ropogós meglepi diódarabok, úgy feldobták, és Éva az eredeti recept szerint kis virágokkal díszítette a tetejét, egyszerűen imádnivaló volt. Most is az volt de a családom sajnos nem akarta megkóstolni, így azonnal Rékával elfeleztük a sütit. Náluk már el is fogyott, nálam még van egy szelet.

Hozzávalók a tésztához:

  • 27 dkg liszt
  • 1 hideg tojás sárgája
  • 18 dkg fagyos vaj
  • 1 evőkanál cukor
  • 1 nagy csipet só
A lisztet összekevertem a sóval és a cukorral, majd a vajat robotgéppel morzsásítottam. Utána hozzáadtam a tojássárgáját, de mivel nekem sehogy se akart összeállni a tészta, adtam hozzá jó hideg bubis vizet. A bubis vizet egy ideje itthon gyártom szódagéppel, amit tesómtól kaptam. (Köszi!)

Ezután egy kicsit megint eltértem az eredeti recepttől, mert én nem tudom mások hogy szokták a pitetésztát a hűtőből kivéve kinyújtani, de ez nekem túl nagy feladat, talán öregszem. Úgyhogy én azon melegében, ahogy összeállt a tészta, elosztottam egy nagyobb és egy kisebb gombócra, kinyújtottam, és a nagyobbikkal kibéleltem a fodros piteformát (amit előtte véletlenül kivajaztam, de nem tudom minek, van elég vaj a tésztában). A túllógó részeket levágtam, hozzáadtam a kis gombóchoz, és ezt is kinyújtottam. 

A kibélelt piteformát betettem a hűtőbe, és a kinyújtott korongot is, amiből majd a csíkok lettek. Itt hagytam másfél órát hűlni. Ezalatt elkészült a töltelék is. A maradék hokkaido tököt használtam hozzá.

Hozzávalók a töltelékhez:
  • 5 dkg amarettó keksz (nálam a kekszesbödön alján maradt zabkekszmorzsák voltak helyette)
  • 2 tojássárgája
  • 50 dkg sült tök
  • 2 tubus sűrített tej
  • 1 marék durvára tört dió
  • őrölt fahéj, őrölt szegfűszeg, őrölt gyömbér
  • felvert tojás a tetejére
Tenyérnyi darabokra vágtam a tököt, a hokkaidót nem is kell meghámozni. Kb. 40 percig sütöttem, de lehet, hogy kevesebb ideig, az a lényeg, hogy jó krémes legyen. Aprítógépbe tettem két adagban és krémesítettem egy kis sűrített tejjel. Áttettem egy tálba (pont abba, amiben a tésztát állítottam össze), és ebben összekevertem a maradék sűrített tejjel, a fűszerekkel, a dióval és két tojás sárgájával. Az egyikből loptam egy kicsit egy picike tálkába, amihez tettem egy picike fehérjét is, és ezt felverve használtam a végén a lekenéshez.

A tésztát elővettem a hűtőből, megszurkáltam villával, megszórtam a kekszmorzsával és ráterítettem a tököt. Berácsoztam a tetejét, ujjammal megkentem a félretett tojással és 190 fokos sütőbe toltam 15 percre, majd 170 fokra csökkentettem a hőmérsékletet és további 20 percig sütöttem légkeveréssel. Ha nagyon barnul, akkor alufóliával le kell takarni.


Langyosan a legfinomabb, egy kis fahéjas cukorral megszórva, és tejszínhabbal beterítve. Hűtőben tartom, és amikor eszem belőle, akkor mikróban meglangyosítom.

A recept egyébként a Vidék Ízéből van, így kaptam meg Évától. Jó régi recept, a kenyérsütős fájlmappámban őrizgetem, hogy el ne vesszen. Most sütöttem másodszor vagy harmadszor. 


A mai cuki sok cuki lesz a napköziből:


Emike olyan szigorú arcot vág, mintha ő lenne a felelős a többiek viselkedéséért. Jó ilyen nyári képeket nézegetni ebben a jeges szélben.

Nincsenek megjegyzések: