2012. május 13., vasárnap

Karamelles almás pite

Az igazat megvallva sajnos fogalmam sincs, hogy ennek a sütinek - vagy ehhez nagyon hasonlónak - fent van-e már a receptje a blogon. Ugyanis rengeteg almás süteményünk van, az "alma" keresőszóval 50 féle ételt, desszertet posztoltunk már. Ezért előre is elnézést kérek, ha esetleg ismételnék valamit, de szerettem volna, ha felkerül ez a süti is, mert a tesóm névnapjára készítettem és nagy sikert aratott.


Úgy kezdődött, hogy tesókám átküldött nekem jó néhány linket különféle sütireceptekkel, hogy megkönnyítse a dolgom, mi az amit szívesen megkóstolna. Volt köztük egy almás-pudingos, de az úgy, abban a formában ahogyan le volt írva nem nyerte el a tetszésemet. Ezért rögtönöztem egy kicsit és ez lett a végeredmény.

Hozzávalók:
- 15 dkg vaj
- 25 dkg liszt
- 10 dkg + 5 dkg + 3 evőkanál cukor
- fél csomag sütőpor
- 1 tojás
- kb. 60 dkg alma (tisztítva)
- 1 csomag vaníliás cukor
- 1 citrom reszelt héja
- fél evőkanál őrölt fahéj
- 1 csomag karamell ízű pudingpor
- 5 dl tej

Nem volt kérdés, hogy karamellpudingot fogok használni, mert tesóm nagyon szereti a karamelles dolgokat.


Először is a tésztát készítettem el. A lágy vajat, a 10 dkg cukrot, a lisztet, a sütőport és a tojást jó alaposan összegyúrtam. Nagyon lágy állagú tésztát kaptam ezért nem volt egyszerű a sütőpapírral bélelt sütőformába beleegyengetni. Kissé hullámost lett, ezért néhány helyen több tészta került az alma alá, néhány helyen kevesebb. Igyekeztem peremet is kialakítani a tésztából a tölteléknek.

Az almát megtisztítottam és felaprítottam. Összekevertem a fahéjjal, a reszelt citromhéjjal, az 5 dkg cukorral és a vaníliás cukorral, majd beleborítottam a tésztával bélelt sütőformába. 180 fokra előmelegített sütőbe toltam, kb. 10 percig elősütöttem.

Ezalatt gyorsan megfőztem a pudingot. A hideg tejben csomómentesre kevertem a 3 evőkanál cukrot és a pudingport majd amikor sűrűsödni kezdett elzártam alatta a gázt - nem hagytam, hogy teljesen besűrűsödjön.
Még forrón egyenletesen beterítettem vele az almatöltelék tetejét és így együtt sütöttem még kb. 25 percig.

Akik nem szeretnek pudingporral dolgozni, azoknak ajánlom a karamelles ekler fánknál leírt karamellkrém alapján elkészíteni a fedőréteget.


Ahogy említettem, nagy sikert aratott annak ellenére, hogy tesóm szerint vaníliapudinggal még finomabb lenne, mert a vanília valahogyan jobban megy az almához. Igazat adok neki, legközelebb úgy is kipróbáljuk. De a tészta állagával nagyon meg voltam elégedve. Puha és omlós volt még napok múlva is.

Itt pedig két jókedvű, mosolygós kutyát láthattok, akik élvezik a napsütést és a kirándulást. Még április utolsó napjaiban készült a kép, amikor a hosszú hétvégén elkényeztetett minket az időjárás és szinte nyári meleggel köszöntöttük a májust. Dobogókőre vittük fel Vilmát és Frakkot rohangálni egy kicsit. :)

2 megjegyzés:

csincsilla írta...

szerintem nem volt még ilyen, de az Andi az ész:) nagyon finomnak néz ki, én is az alma-vanília párosítást favorizálom. az ebbentyűk meg cukibbak mint valaha, annyira édesek a két piros lasztival! nagy hasvakarást küldenék a cukorfalatoknak:)

Andi írta...

A karamell meg az alma szuper választás! A vaníliapuding nélkül. :-)
Nagyon okosan néznek a szépségek!