2017. május 31., szerda

Nyár eleji kakukkfüves sült zöldségek (vegán, gluténmentes)


Gondolom, írtam már, hogy nálunk mindig ez a menü, sült zöldség. Lehet előtte leves, lehet hozzá valamilyen csirke (általában párolt, mert az a legegyszerűbb), saláta kötelező, de sült zöldség mindig van, mindig abból, ami épp nagy tömegben kapható. Ez a spárgás változat a kimondhatatlan nevű Hugh hármas könyvéből jött lánykorában, de már annyira megváltozott, hogy édesapja sem ismerne rá. Azt hiszem, nem szoktam csekkolni, hogy mennyit nő vagy romlik az előadás színvonala a premier után. Ebben most újkrumpli, édeskrumpli és fehér spárga van (több órás tisztogatás után, eléggé utálom csinálni). Mindent megpucolok, összedarabolom. Sütőpapírral kibélelek egy tepsit, beleszórom, öntök rá jócskán olívaolajat, só, bors, és egy kanállal összekeverem. Nem szeretek csupasz kézzel pacsmagolni. Ez túl sok egy tepsibe, jobb lett volna kettőben sütni, de nem működik a légkeverésem, szóval maradt az egy. (Ha már erről van szó, nem beépíthető tűzhelyből tud valaki valamit ajánlani? Eddig felül gáz, alul villany volt, és maradnék is ennél a megfejtésnél, csak egy újra lenne szükségem, csak nincs időm utána kutakodni.) De azért így is jó lett. Mármint a zöldség ilyen zsúfoltan. Ment a tetejére pár ágacska friss kakukkfű, aztán irány a 200 (?) fokos sütő, legalább egy óra. Legalábbis nálam. Kétféle saláta volt hozzá, egy újkáposzta-sali (imádjuk, és ha egyszer lefényképezem, talán be is írom), meg egy lágyabb mix.

Napi cukinak meg pár háziállat. Nappali. Délelőtt. Szerintetek hová süt a nap?


Most már azért néha Tésára is kijutunk Íme egy hétvégi tornácos Kófic. Jól nézzétek meg, hamarosan rövidebb frizut kap.


Az özönvizek miatt brutális odalent a fűhelyzet. Viszont tengernyi a virág. Szép, mi?


Nincsenek megjegyzések: