Házi tejföl bolti tejből és tejfölből

 

Szeretek kísérletezgetni, meg enni, meg recepteket nézegetni a neten, és a fermentálásos kutakodásom kapcsán belefutottam ebbe a tejfölkészítős posztba. Ahogy olvastam, azt gondoltam, hogy jó ötlet lenne ha bolti tejből és bolti tejfölből tényleg tudnék több tejfölt készíteni, szeretem a tejfölt és szívesen vacakolok is ilyesmikkel. Megvettem mindent, és kísérleteztem egyet. 

Hozzávalók 6 deciliter tejfölhöz:

• fél liter 2,8%-os tej
• egy 175 grammos, 20%-os tejföl fele

A tejet felmelegítettem, belekevertem a tejfölt, és elosztottam egy 3 dl-es és két 1,5 dl-es üvegbe. Becsomagoltam az üvegeket, hogy minél lassabban hűljenek ki. Amikor kihűltek, betettem őket a hűtőbe, hogy ott tovább érlelődjenek. Csak pár nap után nyitottam ki.

Arra gondoltam, hogy így lehetne spórolni, még ha nem is lesz annyira sűrű a tejföl, de ha tejfölíze van, akkor már oké. 

Árak:

175 grammos 20%-os tejföl: 319 Ft

1 liter 2,8%-os tej: 415 Ft

Ezeknek a fele: 367 Ft, ebből lett 6 deci tejföl. Ha tényleg tejföl lett volna mind a 6 deci, akkor érdemes lenne vele szórakozni, de sajnos nem így volt.

Csak a tetején lett egy centis sűrű tejföl, az alja nagyon híg volt, még mártogatásra se lehetett használni, mert lefolyt mindenről. Nem hiszem, hogy megérte. (A megdöntött üvegen látszik, hogy a tetején viszont tényleg sűrű volt a tejföl, alig mozdul el a döntéstől.) És a tetején lévő sűrűbb rész tényleg tejfölízű volt (tesóm szerint nem), de alul inkább joghurtízű.

Összekevertem a sűrűt a híggal, tettem bele sok-sok petrezselymet és kivittem a hétvégén Tahiba a sütögetéshez, hogy ezt öntsük rá a parázsban sült krumplira. Tök jó volt így. Mártogatni nem lehetett, mert annyira híg volt.

A saslikra pácolt csirkemell, hagyma, kaliforniai paprika, cukkíni, paradicsom lett felnyársalva. Sült még újhagyma és hegyes erős paprika is, ez utóbbiba Anna fetát csomagolt és leöntötte olívaolajjal (az egyiket tévedésből balzsamecettel, de az is baromi jó volt). A parázsban fóliába csomagolva pici krumplik sültek, erre lehetett önteni a petrezselymes tejföljoghurtot. Volt még pácolt filézett csirkecomb is és gomba, a többire nem emlékszem sajnos. 

Anna csodálatos kenyereitől megint sárga voltam az irigységtől. Ezek nemcsak gyönyörűek, hanem baromi finomak is (még másnap is!).

Mind a két nap kirándultunk, szombaton csak a Hosszúmezőre, vasárnap egészen a Hétvályús-forrásig. Útközben találkoztunk egy idősebb bácsival, aki minden hétvégén eltúrázik a Hétvályúsig, ott megsüti a szalonnáját vagy husiját, megissza a söröcskéjét, majd visszatúrázik. Nem emlékszem hány éves a bácsi, de 70-pluszos. Régebben az unokái is elkísérték, de már csak egyedül megy. Nagyon aranyos volt, megsúgta, hova dugta a nyársait, de nem találtuk meg.

És a napi cuki Néva, aki mindig begyűjti a papucsokat és csak akkor adja oda, ha van hozzá kedve.