Felgyógyulásom egyik örömteli eseménye volt, hogy főztem egy halas tésztát magamnak. Mert mi csak halasnak hívjuk, nem tonhalasnak, de tonhallal készül. Nem tudom a családfáját, egészen biztos voltam benne, hogy ez egy Stahl-recept, és általam került a családba, de most nem találom sehol, se a szakácskönyvekben, se a blogban. Úgyhogy meg kellett kérdeznem a tesómat, hogy kell ezt csinálni. Nem tudom miért nem szoktam gyakrabban készíteni, amikor nagyon szeretem az összes tartozékát. (Amúgy meg recept se kell hozzá, annyira egyszerű.)
Hozzávalók:
- 1 db olajos tonhalkonzerv
- egy kb. 10 cm-es póréhagyma
- paradicsomszósz ízlés szerint, nálam most üveges volt (690 gramm), és annak a fele, de tesóm fél liter paradicsomszósszal csinálja
- só, bors, bazsalikom, chilipaprika
A tonhal olajában dinszteltem a kicsire felkockázott póréhagymát, majd rátettem az aprított chilipaprikát is (lehet szárított chilit is használni). Beletettem a tonhalat is, és felöntöttem a paradicsomlével. Sóztam, borsoztam, és apróra vágott bazsalikomot tettem még bele, ez most a mélyhűtőből volt, saját termés vagy tesómé. Rotyogtattam még együtt őket pár percig.
Kifőztem a tésztát, és a főzőlevéből félretettem egy kicsit, amit a tésztával együtt a paradicsomszószhoz adtam. Tálaláskor reszeltem rá parmezánsajtot, és megszórtam egy csipet bazsalikommal. Egy kis rukola nagyon hiányzott mellé, csak annyira még nem voltam jól, hogy vásárolni menjek. Azért is készült ez a kaja, mert ehhez mindig minden van itthon.
Napi cuki Penny lesz, ahogy a vadiúj sünipárnáján fekszik:
Ebből a nézetből a legcukibb, mert annyira csodásan gömbölyű, de van róla szemből is fotó, amelyiken meg szép:
Tulajdonképpen nem is ő kapta a sünipárnát, de hát láthatjuk, hogy ez az övé. És punktum.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése