Probiotikus fermentált limonádé

Évek óta szemezek ezzel a recepttel is, és nemrég nyafogtam itt a blogban, hogy 3 literes üveg kell hozzá, ami nekem nincs, és most éppen emiatt halogattam a kipróbálást. Merthogy azt írja, hogy a hozzáadott mennyiségektől el lehet térni, de az arányokat tartsuk be. Nagyon nem volt kedvem arányosítgatni 2 literes üveghez. Ezt olvasta Anna (annyira cuki, hogy olvasta!), és szülinapomra kaptam tőle egy 3 literes üveget. Most már nem lehetett tovább halogatni.

Az egész leírás egy hosszú tanulmány a probiotikumokról, azok szervezetre gyakorolt hatásáról, meg hogy hogyan juthatunk hozzá. Aztán az előkészületekkel folytatja, ez volt a halogatásom egyik oka az üvegméreten kívül. Mert először is, be kell szerezni biocitromokat, másodszor meg élőflórás tejsavót, amit élőflórás joghurt lecsöpögtetésével lehet előállítani. Most összejött, hogy minden volt itthon, és még egy gyönyörű üveg is lett hozzá, úgyhogy megcsináltam, bár az eredménnyel nem vagyok teljesen elégedett, majd a végén leírom, hogy miért, de ezt a gyönyörű dagi üveget muszáj megmutatnom.

Hozzávalók

• 2 dl citromlé (5 db citromból lett ennyi)
• 1 dl élőflórás tejsavó
• 1 dl cukor
• 2 liter víz (forraltam és kihűtöttem)
• 1 db 3 literes üveg

Azzal kezdtem, hogy lecsöpögtettem egy 400 grammos görög joghurtot. (Ebben a bejegyzésben írtam le, hogyan szoktam.) Nem tudom, hogy ez élőflórás-e, de ezt használtam. Aztán kimértem a hozzávalókat, és mindent az üvegbe tettem, de a cukrot előbb feloldottam egy kis vízben. Beledobtam a citromokat is héjastól, amiket persze megmostam előtte. Látható, hogy nem lett tele az üveg, és gondoltam is, hogy ez nem lesz jó, hiszen a fermentálás lényege, hogy alig legyen üres rész az üvegben, azaz minél kevesebb oxigén legyen benne. 3 napig hagytam így, és nem kezdett buborékos lenni (természetesen). Amikor megkóstoltam, finom, citromlé íze volt, de semmi több. Ha adtam hozzá buborékos vizet, akkor még jobb lett, de ezért kár ez a sok hókuszpókusz, bőven elég lenne a citromokat kifacsarni egyenként, és felvizezni, vagy limonádét csinálni. 

Közben egyik nap sütöttem egy almás pitét, amiről már írtam is, és az almák héját és csutkáját is beledobtam az üvegbe. Tettem még bele egy kis cukrot, a maradék tejsavót, meg aszalt áfonyát is, mert azt tavaly a fermentált almalénél tanultam (az aszalt gyümölcsöket). Feltöltöttem az üveget teljesen vízzel, és így is hagytam újabb 3 napig.

Másnap az áfonyák körül pici buborékok jelentek meg, és csodás rózsaszínű lett az ital:

De sajnos ennél több pezsgés nem történt, és az újabb 3 nap elteltével leszűrtem. Ezek a bajaim vele:

- nagyon savanyú,
- nem pezseg,
- nagyon erősen érezni a citromhéjak kesernyésségét, 

- van egy nem túl vonzó fehér üledék minden üveg alján, ami a recept szerint normális,
- nem merek sokat inni belőle, mert szerintem nem tesz jót a fogaknak ez a sok savasság.

De olyan szépek és igyekszem szuggerálni magamnak, hogy mennyire egészséges, és a többi. Most pont meg voltam fázva, úgyhogy ezt tettem a forró teába. 

A dagi üvegemen kívül még ezt a videót is mindenképpen meg akartam mutatni, szóval nem baj, hogy nem sikerült a fermentált limonádé, itt a kárpótlás! Tomáék nemrég voltak a Szigethalmi Vadasparkban, ahol azt mesélték, hogy nagyon-nagyon jó körülmények között tartják az állatokat, mindenkinek van bőven helye, és nagyon tiszták, és bónuszként lehetett állatokat simogatni. Toma egy vadmalackával barátkozott össze:

Persze a videó láttán kicsit ideges lettem, hogy MEGHARAPTA!, de nem volt semmi nyoma estére, szóval biztos csak puszi volt az a harapás.