2012. szeptember 7., péntek

Szedres kókuszkrém


Ez volt a desszert. Isteni volt egyszerűen. Tudtam, hogy a szederlekvár-vanília tengelyen kell mozogjak, most ez lett belőle.

Hozzávalók (6 közepes és 3 nagy pohárnyi lett belőle):
- 1 kis üveg szederlekvár (kb. 300 gramm)
- 1 konzerv kókuszkrém (400 gramm)
- 4 dl tejszín
- 1 zacsi vaníliás cukor
- 450 gramm joghurt
- 25 gramm zselatin
- porcukor
- némi étcsoki

6 pohár aljára kanalaztam némi szederlekvárt.  A tejszínből némi porcukorral habot vertem a robotgéppel. Beáztattam a zselatint némi vízbe. Összekevertem a krémet: tejszínhab, vaníliás cukor, joghurt, kókuszkrém, porcukor. Forrásig melegítettem a zselatint. Amíg hűlt, ügyesen kettéosztottam a fehér krémet (mérleggel:)), az egyik felét visszaraktam a hűtőbe, a másik felébe pedig belepakoltam a maradék lekvárt, és épphogy csak összekevertem, hogy kicsit márványos maradjon. Hőkiegyenlítéssel belekevertem a zselatin felét. Minden poharat kb. félig töltöttem. Maradt még annyi, hogy három nagy fél literes műanyag pohárba is jutott. Mehettek a hűtőbe, míg szépen meg nem dermedtek. Mivel nem volt benne túl sok zselatin, ez azért legalább másfél óra volt. Amikor már annyira megkeményedett, hogy jöhetett rá a felső réteg, akkor újra felforrósítottam a maradék zselatinomat, mert időközben belekötött a lábasba, és ezt is összekevertem a fehér kókuszos krémmel, hőkiegyenlítéssel, mint ugye mindig. Óvatosan rácsurgattam a rózsaszín rétegekre. Hűtő.
Tálalás előtt tettem a tetejükre némi elfarigcsált étcsokit, iszonyat jól állt nekik, nem (csak) esztétikai értelemben.


Napi cukinak meg bestoppolt tacsihas. Egyébként is édes mellé édeset. Ilyen gyönyörűen begyógyult Kóficka hasija a sérvműtétje után, épp csak egy kis fehér vonal látszik. Nyugodtan hordhat bikinit megint.


Annyira tünci, hogy rögtön hanyatt veti magát fotózásnál. És nem vágtuk le a farkát. Csak állandóan csóválja, szóval eltűnik a képről:)


Itt még határozottan megvolt:






Nincsenek megjegyzések: