2023. szeptember 8., péntek

Fetával töltött sült paprika


Mostanában elég sokat kísérleteztem a sült paprikával, valamiért jól rákattantam, gondolom azért, mert finom. Szerencsére Toma és Szabi odavoltak ezért a fetával töltött verzióért, amit megint csak Annától tanultam, amikor egy alkalommal grilleztünk Tahiban. Tűzön sütve a paprika persze egész más, sokkal de sokkal finomabb, de ha nincs tűz, akkor jó lesz a sütő is, ez nem lehet akadály.

Jó lett volna kicsit megpucolni a sütőajtót fotózás előtt, de nem tudtam, hogy fotózni fogok.

Szóval, a paprikákat megmostam és 200 fokon légkeveréssel sütöttem addig, amíg kicsit meg nem feketedett a héjuk. Közben egyszer vagy kétszer megforgattam őket a száruknál fogva, itt vigyázni kell, mert elég forró, akár lehet használni valami csipeszt hozzá. Olvastam több helyen, hogy a gáztűzhely gázlángján, vagy grill fokozaton is lehetne sütni. Mindegy egyébként, bárhogy finom lesz.

Amikor megsültek a paprikák, át kell tenni egy tálba, és lefedni őket folpackal vagy egy fedővel/tányérral, hogy a saját gőzében felpuhuljon a héjuk, amit aztán így (viszonylag) könnyen le lehet húzni. A vékony héjú hegyes erős zöld paprikáról nem annyira könnyű még így sem. Érdemes a kétféle paprikát külön gőzölni, nehogy a piros édes paprika átvegye a csipősséget. Egy fél óra gőzölés után (ami lehet több idő is), lehúztam minden paprika héját, eltávolítottam a szárát és a magokat is amennyire tudtam, majd a pirosakat két csíkra vágtam, félbehajtottam és a csíkra fetasajtot tettem, és így feltekertem. A zöld paprikát nem vágtam félbe, hanem ahogy volt, úgy ráhelyeztem a fetát és feltekertem. Összetűztem egy fogpiszkálóval, mert szeretne szétesni. Csak olívaolajjal öntöztem meg a végén, mert a sós feta helyettesíti a sót. 

Nagy sikere volt, pedig nincs vele sok meló. A feltekerésbe is bele lehet jönni talán, hogy ne ilyen kis bénák legyenek a falatkák. Toma a vendégek érkezése előtt 2 vagy 3 pirosat felfalt, Szabi pedig 2 erőssel küzdött meg, Mazsi ette a harmadikat, hát gratulálok nekik!

Sült paprikás receptek a blogon:

- Ajvár
- Sültpaprika-saláta
- Sült paprikás hummusz
- Erdei gombás rizs sült paprikával, kaporral
- Sült paprika ezzel-azzal
- Jamie paradicsomlevese
- Rántott paprika
- Ilonka zakuszkája

Napi cuki pedig Amy, aki bemutatja, hogy kell olyan szomorúan nézni, hogy az ember azt higgye, hogy rettentő szörnyű sorsa van. És egyébként is éhen hal.


Csak azt sajnálom, hogy azt az arcát nem fotóztuk le, amikor a babzsákban tekergett, hogy fészket rakjon magának, de a babzsák folyton megváltoztatta a formáját. Elég ideges feje volt! 

1 megjegyzés:

csincsilla írta...

hát ez az, amire én nehezen veszem rá magam, pedig imádnám, ha elém tennék. de lusta vagyok paprikát sütni, hámozgatni, töltögetni.
és most írom, hogy a kutya minden képen és minden pozícióban elképesztően cuki, és bár nem kommentelek mostanában, várom a sok-sok édes Amy-képet.