Dióhabos almatorta

Ilyenkor mindig megnyugszom, a világ még áll, minden változatlan, vénségemre sem tanultam meg tojáshabot sütni, pont ugyanúgy összeesik, minden praktikám dacára, mint az elmúlt száz évben mindig. Hurrá. De azért az összeesett habot is meg lehet enni, hozzá is vagyunk szokva.

És hát igen, megint almatorta, még mindig akad néhány kóbor félig romlott alma a pincében, valamit csak kell velük csinálni. Most ehhez volt kedvem, főleg, hogy volt néhány felesleges tojásfehérjém is. Teljes kiőrlésű lisztből fahéjas pitetészta, azon párolt alma, a tetején meg némi darált dióval dúsított sült hab, tipikusan őszi sütemény, de tavasszal is ehető, úgy tűnik.

Hozzávalók a tésztához:
- 10 dkg jéghideg vaj
- 20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
- csipet só
- 1 evőkanál porcukor
- 1 kávéskanál őrölt fahéj
- fél pohár jéghideg víz

A szokásos eljárás, a felkockázott jéghideg vajat meg a többi hozzávalót (a víz kivételével) beleöntjük a robotgépbe, néhány nyomással összemorzsásítjuk. Deszkára borítjuk, adunk hozzá 4-5 evőkanál jéghideg vizet, és gyorsan összegyúrjuk. Öt perc pihenés után kinyújtjuk, kibélelünk vele egy nagy piteformát, és letakarva mehet a hűtőbe, legalább egy fél órára, de akár egy fél napra is.

Megcsináljuk közben a tölteléket is.
Hozzávalók a töltelékhez:
- másfél kilónyi alma, persze ha már romlásnak indulókat használunk, akkor több
- némi cukor
- 2 evőkanál zsemlemorzsa

Az almákat meghámozzuk, felkockázzuk, fél dl víz társaságában egy lábasban megpároljuk, fedő nélkül. Én úgy csináltam, hogy már akkor elkezdtem párolni, amikor még csak az első alma volt feldarabolva, és folyamatosan raktam hozzá a többit, és az utolsó darab berakása után még olyan 1-2 percet főztem. Így voltak teljesen krémes részek meg szinte nyers darabkák is, így sokkal izgalmasabb lett a töltelék. Ezt is hagytam teljesen kihűlni.

Sütés előtt előmelegítettem a sütőt 200 fokra. Kivettem a hűtőből a tésztát, megszórtam a zsemlemorzsával. Rátettem a teljesen kihűlt tölteléket, elegyengettem, megszórtam olyan 3 evőkanálnyi barna cukorral, és mehetett is a sütőbe. Kb. 20-25 perc alatt nagyjából megsült. Ekkor kivettem, kicsit lehűtöttem a sütőt, és közben megcsináltam a habsapkát.

Hozzávalók a habhoz:
- 4 tojásfehérje
- 3 evőkanál kristálycukor
- 3-4 marék dió, darálva

A tojásfehérjékből félkemény habot vertem. Kanalanként hozzáadtam a cukrot, és fényes kemény habbá vertem. A végén belekevertem a darált diót is. Mindezt szépen rápakoltam a töltelék tetejére, és mehetett is vissza a 140 fokos sütőbe száradni. Nagyon szépen felemelkedett. Kb. 25 percig sült, annyi elég is volt neki, azt hiszem. Aztán bevetettem mindent, nyitott sütőajtóban hagytam pihenni, stb., de a végére azért csak összeesett.

De azért meg lehetett enni:)

És a hónap hőse: Kóficka. Szombaton maga alá gyűrt egy 44 km-es teljesítménytúrát a Börzsönyben, és még a végén sem szorult hátizsákos segítségre, a négy pici lábán végiggyalogolta a távot:) Ennyire ügyes! Azóta pihenteti kis fáradt testét (szívesen melléfeküdnék én is:)).

Ez a kép nem a Börzsönyben készült, hanem még előző hétvégén egy kisebb kiránduláson, de még nem jutottam hozzá a friss képekhez, remélem, majd kapok:)