Feketeerdő torta, 2.

Na persze ez sem a klasszikus, megint kicsit átmasszíroztam. Egy-két családi klasszikust kivéve (magos kenyér, kakaós csiga, túrótorta) tényleg komoly gondot okoz, ha ugyanazt kétszer kéne megcsináljam, annyira, de annyira unalmas. A fő vonalat természetesen az ünnepelt rendelte, most ez lett a meggy-csoki-tejszín hármas megoldása.
Nagyon finom lett, jó kis ütős darab, hiába használtam cukor helyett xilitet, a néhány tábla csoki meg a mascarpone miatt, sajnos, egyáltalán nem volt diétás. Rendes vacsi után fogyasztva garantált a rosszullét. Abbahagyni meg nem nagyon lehet, annyira eteti magát.

A torta alja a jelenlegi kedvenc browniem volt (persze kandírozott narancshéj nélkül), azon volt egy réteg meggyzselé, utána jött egy tejszínes mascarponehab, legfelül pedig a Piszkétől kölcsönzött gánázs (már a brownie-nál látszott, hogy tökéletes ilyen célokra).

Viszonylag alacsony tortát szerettem volna (sejthető volt, hogy ütni fog), ezért a legnagyobb tortaformámat használtam (26 cm átmérőjű).

Hozzávalók a kakaós alaphoz (1. réteg):
- 5 evőkanál vaj (70 gramm)
- fél csésze cukor (nyírfacukor:))
- fél csésze cukrozatlan kakaópor
- egy teáskanál vaníliakivonat
- csipet só
- 1 nagy tojás
- negyed csésze (35 gramm) liszt (teljes kiőrlésű tönkölyt használtam)

Gőz felett összeolvasztottam a vajat, cukrot, sót. Belekevertem a kakaót, tovább kevergetve jól felforrósítottam. Kicsit hagytam hűlni. Utána hozzákevertem a tojást és a vaníliát, a legvégén meg a lisztet. A tortaforma alját kibéleltem sütőpapírral. 160 fokra előmelegített sütőben (légkeveréssel) kb. 10 percig sütöttem (figyelni kell, nehogy kiszáradjon). Utána kivettem, rácsra borítottam hűlni, lehúztam a fenekéről a sütőpapírt.

Hozzávalók a meggyzseléhez (2. réteg):
- 1 doboz fagyasztott meggy (sajnos, nem mértem le, egy literes Carte Dor térfogatról beszélünk)
- némi cukor vagy édesítőszer (nem kell eltúlozni, inkább savanykás legyen)
- víz
- 2 evőkanál zselatin

Vagy két marék meggyet feltettem olyan két dl vízben főni, hogy legyen jó kis meggylevem, azért nem az egészet, mert a nyers meggy ízét szerettem volna meghagyni. Kis lángon forraltam vagy negyedórát, utána meg fedő alatt hagytam még állni legalább ennyi ideig, hogy finom meggyízű legyen a leve. Átöntöttem egy tálba, néhány kanálnyit visszakanalaztam a kis lábasomba, hozzákevertem a zselatint, és hagytam megint állni néhány percet. Utána felforrósítottam, és kisebb adagonként belekevertem az összes meggyemet, a nyerset is, meg a főzöttet is (azt persze levestül). Csinálni kicsit gyorsabb és egyszerűbb volt, mint leírni.
A tortaalap közben rég kihűlt, visszatettem a tortaforma aljába, megkentem pár kanál lekvárral, és ráöntöttem a meggyzselét. Ha csatos tortaformát használunk, és esetleg nem zár tökéletesen, akkor néhány réteg alufóliával érdemes körbevenni, nehogy kifolyjon a zselé, mert elég híg, amíg meg nem köt. Mehet a hűtőbe jó félórára, amíg meg nem dermed. (Én sajnos nem teljesen vízszintesen helyeztem el, ezért nem lett egyenletes a meggyréteg vastagsága, a fényképen láthatónál voltak magasabb részek is).

Hozzávalók a mascarponehabhoz (3. réteg)
- 250 gramm mascarpone
- 2 dl tejszín
- cukor vagy édesítőszer, tetszés szerint
- 2 evőkanál zselatin
- 1 dl víz
- 100 gramm fehér csoki

A zselatint néhány percre beáztattam a vízbe. Utána kevergetve felforrósítottam. A fehér csokit az aprítóval durvára reszeltem. Közben felvertem a tejszínt kemény habbá, beleforgattam a cukrot, a fehér csokit és a mascarponét. Összekevertem mindezt a zselatinnal, és már mehetett is a meggyes rétegre, irány megint a hűtő, most már több időre.

Hozzávalók a csokis bevonathoz (4. réteg)
- 225 gramm 85%-os étcsoki
- 6 evőkanál tejszín
- 6 dkg puha vaj

 A tejszínt felforrósítottam. Az apró kockákra tördelt csokit beleszórtam kevergetve felolvasztottam a tejszínben. Amint felolvadt, levettem a tűzről és hozzákevertem a puha vajat. Alaposan kikevertem, és még melegen rákentem a torta tetejére és oldalára, nagyon könnyű vele dolgozni, ez a mennyiség pont elég volt. A torta oldalát megszórtam mandulalapokkal, de ez el is hagyható.

A tetejére meggyes gumicukrot tettem (egyszer élünk), tetszett a fogyasztóknak, meg jól is állt neki. Vaníliás tejszínhabbal ettük, tényleg isteni volt, villám gyorsasággal el is fogyott.

És jöjjenek a napi cukik.

Az ünnepelt:

Az ünnepelt húsz évvel ezelőtt (kicsit homály, de annyira szeretem ezt a képet):

Itt meg Törpikét bütyköli éppen (Törpike imádta a gyerekeket, meg a felnőtteket is, de az nem látszik a képen:)):

A szebb képeket Imi csinálta.