Ropogós zablisztes zsemle

Mostanában ez a helyes lapos (családi) zsemle a favorit.
Hosszú ideje én sütöm a kenyeret, zsömlét, 3:1 arányban meg is esszük. Sőt, 3:1 arányban csak ezt esszük. Ha sütőközelben vagyok, akkor évek óta DNK, mindenféle változatban, annyira finom, nem tudjuk megunni (pedig tengernyi izgalmas receptem van). A hold állásától függően kenyér vagy zsemle (kifli ritkán, mert az kevésbé praktikus szendvicsnek), mákos, zabpelyhes, lenmagos, napraforgómagos vagy más:)

Hozzávalók:
- 1 kg teljes kiőrlésű tönköly- vagy búzaliszt
- 1 kg kenyérliszt
- 40 dkg. zabpehelyliszt
- fél kocka friss élesztő (25 gramm)
- 2 szűk evőkanál só
- 2 evőkanál cukor vagy méz
- 500 gramm lenmag
- 250 gramm napraforgómag
- kb. 2 liter langyos víz

- némi liszt az átgyúráshoz és a formázáshoz

A száraz hozzávalókat (az élesztőt is beleértve) két nagy tálban, testvériesen megfelezve, alaposan összekeverem. Ekkor hozzáadom a langyos vizet. Sűrű nokedlitésztát kell kapnunk (minél keményebb, annál könnyebb lesz a formázása, de minél több benne a folyadék, annál levegősebb, könnyebb lesz). Zacskóba húzom a tálakat, és szobahőrmérsékleten hagyom 12-24 órát békében.
Sütés előtt nagyon alaposan belisztezett deszkán átgyúrom, aztán formázom. Most éppen úgy, hogy 100 grammos zsemléket gyártok, azokra rátenyerelek, hogy szép laposak legyenek (szendvicsnek kényelmesebb), és a tetejét pizzavágóval jó mélyen bevágom. Sütőpapíros tepsibe pakolom. Ha megkelt, nagyon forró, 250 fokos sütőben kezdem sütni, tíz perc múlva leveszem a hőmérsékletet olyan 220-ra.
Nekem a fenti mennyiségből 3*9 zsemlém és két 750 grammos veknim lett (nyersen kilósak, kb.).
Ha kihűltek, mehetnek a fagyasztóba (a kenyér természetesen felszeletelve).

Ilyen szép belülről: