Kivételesen szöveg nélkül (ha kibírom!):
Végre megtanultam dagasztás nélküli (DNK) zsömlét sütni! Újraolvasva a receptet, rájöttem, hogy én nem csináltam pontosan az utasításnak megfelelően. És elnézést kell kérnem Csincsillától, mert a recept pontos volt! Már látom, hogy a cukor is elő van írva... (Kíváncsi vagyok a kakaóscsiga receptre! Bajban leszünk, Kisárpi!)
Minden egyes simalisztes zsömlének 91 grammnak kell lenni; a sok lenmaggal készült zsömléknek pedig 100 grammank. Így lesznek tökéletes méretűek.
Csincsilla négyféle kenyértésztát kevert be:
1.) csak fehér liszttel (B 80-as kenyérliszt),
2.) 2/3 fehér kenyérliszt, 1/3 teljes kiőrlésű graham-liszt
3.) 1/3 fehér kenyérliszt, 1/3 teljes kiőrlésű rozsliszt, 1/3 graham-liszt
4.) ugyanez sok lenmaggal (125 gramm)
Ha sok a fehér liszt, akkor folyósabb a tészta, ha sok a lenmag a tésztában, akkor viszont jó sűrű. Semmiképpen nem volt egyik tészta sem olyan, mint amivel én szenvedtem legutóbb.
Összefoglalva gyengébbek kedvéért (ez én vagyok), egy adag tésztához: kábé 480-500 gramm liszt (a liszt fajtáján sok múlik), kábé 3-3,5 deci víz (lemértük!), 1/8 kocka élesztő (a hagyományos, ötdekás kockaélesztőről van szó), egy evőkanál cukor, egy evőkanál só. Nokedlitészta-sűrűségű akkor lesz, amikor már megkelt a tészta. Összekeveréskor egy elég jól kezelhető, viszonylag sűrű tésztát kapunk. Na én itt rontottam el!
Zsömlévé és minikenyérré formázott tészták. A különböző forma különböző összetételű tésztákat jelent.
Lehet kifli formára igazítani, esetleg Hanka és Kisárpi művészi hajlamaival felturbózva. A variációk száma végtelen!
Először elterülnek, de nagyon-nagyon forró sütőbe betolva gyorsan felemelkednek
Hihetetlenül finom!
A zsömlék mellé egy kis sajttál és lecsó. Bár nem szabad írnom róla, de nem bírom elhallgatni, hogy a lecsó annyira finom volt, hogy kétszer szedtem belőle. A maradékot pedig szerettem volna becsomagolni, és csak illendőségből hagytam ott...
Hát ennyit fogtam fel a zsömlesütési technológából. Természetesen hamarosan újra (negyedszer is) megpróbálok dagasztás nélküli zsömlét sütni. Holnap pedig Jolán-napi kakaóscsiga-sütésünket fogom képregény formájában megmutatni. :-)
9 megjegyzés:
Emelem kalapom Csincsilla előtt (na és persze Andi előtt is),hogy mi mindenre képesek!!!
És amit ettem az fantasztikus volt, elmehet az összes pék a p...ba, sehol sincsenek. Nagyon szépen köszönöm a tegnapi estét, szuper vót minden :)
Kedves Csincsilla néni!
Szerintem is nagyon finom volt a zsömle. A gazdim béna volt(vagy csak álmos) elejtett egyet és én még az életben nem voltam ilyan gyors, mint most(szóval a "lassúlábú" megszólítás már nem igaz). Én is csatlakozom a gazdim véleményéhez, de legközelebb szeretnék én is jelen lenni. Ha az elkészítése nem is annyira érdekes, de hallottam micsoda jó fej négylábúak laknak ott. Főleg Toma érdekelne, me egy kicsit megkergetném, ha már a másik kettő nem regulázza meg rendesen :)
Sok-sok kéz nyal
bírom, ha a vendégek rendesen esznek, és közben még dícsérik is a feltálalt cuccokat! és kedves zoknika, a lehető legjobb helyre került az a zsömlécske, sajnálom, hogy csak egy, kicsit nehéz lehet az élet ilyen szőrös szívű gazdi mellett! szeretettel meghívunk a következő oktatónapra, remélem, tomcica nem fal fel elevenen (mint ahogy azt a kétlábú vendégekkel szerette volna tenni, de mindenkit megmentettünk)!
Tomacica egyébként tényleg olyan szörnyeteg, mint amilyen a híre: morog, fúj, harap! De ezt még majd bemutatom egy külön blogbejegyzésben!
ezt azért nem kellett volna, egy apátlan-anyátlan árva, tegnap pont négyhónapos kiscicát leszörnyetegezni... szegénykém, kicsi kis tündérem, jobb is, hogy nem tud olvasni még.
pedig tanulja a nyelvet, kutyául remekül morog, menni fog neki az olvasás itt, ha egyszer nekidurálod magad a tanításnak. Bár lehet, hogy előbb fog megtanulni főzni :)
Tényleg! Morogni kitől tanult? Csak nem tőled, Csincsilla?
nem tőlem tanulta, én mindig olyan kedves vagyok, nem?
De! Hát akkor kitől? Nincs ötleted? :-)
Megjegyzés küldése