Krumplis kenyér - 2022. húsvétra - és kirándulás a Csúcs-hegyen

Na, hát várom a húsvéti terített asztalról a fotót Szabitól, hogy meg tudjam mutatni, micsoda gyönyörű terülj-terülj asztalkámat csinált a testvérem húsvétra. Nekem csak az volt a feladatom, hogy süssek  egy kenyeret, de ha lehet, ne kovászosat. Nem tudott ezzel rám ijeszteni tesóm, mert tavalyi szülinapomra megkaptam a Házi pékek alapkönyvét (aki tudja, tudja, aki nem, annak írom, hogy Limara receptjeit tartalmazza a könyv), amiben sok jó, kipróbálásra váró recept van. Akkor rögtön megsütöttem a Tigriskenyeret, az is nagyon finom volt, de akkoriban még nem blogoltam (újra), így arról nem készült fotó.

Nagyon jó kis szakácskönyv, elronthatatlan a kenyér a leírások alapján elkészítve. Azzal kell kezdeni, hogy előző nap össze kell dobni egy öregtésztát. Hozzávalók:

• 50 dkg liszt (a könyv erre is kenyérlisztet ír, de azt hittem nincs itthon belőle elég, úgyhogy ezt finomlisztből csináltam)
• 1 tk só
• 3 dl langyos víz
• 1 dkg friss élesztő

Ezt össze kell gyúrni, és 10-12 órát hagyni szobahőmérsékleten megkelni, majd összeesni. Ha ez megvan, be lehet tenni a hűtőbe. Ez a mennyiség 3-4 kenyérhez elég, én most fele adagot csináltam. Lehet a maradékot mélyhűteni is, úgyhogy akkor a maradékot betettem a mélyhűtőbe. Lesz, ami lesz.

A burgonyás kenyér hozzávalói

• 2 közepes burgonya (kb. 20-25 dkg) megfőzve, forrón összetörve, leve félretéve, és kihűtve mindkettő
• 50 dkg BL80 kenyérliszt
• 2 tk só
• 2 ek olaj
• 20 dkg öregtészta
• kb. 2,5 dl a burgonya főzővizéből
• 1 dkg friss élesztő

A lisztet a sóval összekevertem, a közepébe készített mélyedésbe tettem az összes többi hozzávalót. Jól megdagasztottam a géppel. Egy vékonyan kiolajozott tálban kelesztettem 40 percig, majd lisztezett deszkán kicsit átgyúrtam, és gömbölyítettem (ahogy a könyvben szakszerűen, fotókkal illusztrálva le van írva). Ezután 15 percet pihent a tészta a kelesztőtállal letakarva. A megpihent tésztát megformáztam, a lisztezett konyharuhával bélelt kenyereskosaramban kelesztettem 60 percet. Majdnem kikelt belőle! Nem vagyok ekkora térfogatváltozáshoz szokva a kovászos kenyereimnél. Óriási lett. Gyorsan felforrósítottam a sütőt 230 fokra, egy tepsiben vizet is forraltam az aljában, hogy jó gőzös legyen, és forrósítottam a kerámia sütőtálamat is (ebben is volt víz, hogy ne pattanjon szét, de mielőtt a tészta belekerült, kiöntöttem belőle). Kibéleltem sütőpapírral ezt a forró tálat, és belefordítottam a jól megkelt tésztát, 3 vágást csináltam éles pengével, és betoltam a sütőbe. Elég gyorsan elkezdett barnulni, úgyhogy alufóliával 10 perc múlva letakartam. Ettől meg a vágások nem lettek elég szép barnák, de nem baj. Az eredeti recept szerint vaslábosban kell sütni, vagy valamiben, aminek van teteje, de ilyenem nekem nincsen.

Viszont azt mondta a kedves drága családom, hogy nagyon finom lett! És kérték, hogy legyen meg a recept a blogban. Sajnos felvágva nem tudom megmutatni, mert elfogyott az egész. Amíg várunk a terített asztalról készült képre, addig megcsodálhatjuk Mazsi maradékokból összedobott hidegtálját. 

Balról jobbra: 1 szelet kicsit szétesett kenyér és 2 szelet kalács, rajta a a világ legjobb körözöttje, aminek majd lesz egy külön bejegyzés szentelve a blogban, ezen van a finom házi füstölt sonka, jobb szélen kaszinótojás, közötte zöldségek.

2018-ban Csincsilláéknál Bendi csinálta a kaszinótojást, itt lehet olvasni róla, de Rebeka szép kalácsára is lehet irigykedni, viszont a receptekre még várunk, mert az nincs a posztban. Ha valaki még nem szeretne végezni idén a húsvéttal, akkor a 2013-as, a 2012-es vagy a 2011-es Csincsilla húsvétot is olvasgathatja, érdemes.

Ez volt a 2021-es húsvéti élesztős krumplis kenyerem 👇

Napi cukinak pedig a természet által festett "hímes tojások" amit egy régi kirándulásunkon fotózott Gabi. Annyira gyönyörűek, pont illenek a húsvéthétfőhöz:

Utánanéztem, és ezek feketerigó-tojások. Annyira szépek, és olyan meglepően alacsonyan voltak, egy kidőlt fa gyökerei közé rakta a fészkét a madár.

Nem tudom, miért nem falta fel semmilyen állat. Itt vannak egy kicsit közelebbről:

Ma egyébként egy 7 km-es túrán voltunk Gabival a Csúcs-hegyen, de sajnos nem vittünk semmi extra szendvicset (bár Gabié extra volt, csak nincs róla fotó). Ilyen gyönyörű most a természet:

Ilyenkor annyira szeretem, még nem sűrű és sötét az erdő, de már zöld minden. Nagyon jót kirándultunk!

Én nem tudom olyan profin leírni a kirándulást, mint a Turista Magazin, úgyhogy itt olvashattok sok érdekességet is egy másik Csúcs-hegyi kirándulásról.