Mivel a fiam Sportszelet-függő, már régóta szemeztem a blogokban ennek a sütinek a receptjével. Mindig elolvastam, és mindig tovább is léptem, mert annyira ellenszenves volt ez a rengeteg darált keksz, amivel készül. De múlt héten Nati hozott a párja által készített Sportszeletből és eldöntöttem, ha kekszmérgezést kapunk is, megcsinálom, mert annyira finom volt. El is kértem a receptet annak rendje és módja szerint, s bár majdnem biztos vagyok benne, hogy a gasztroblogokon is ugyanezzel a recepttel találkoztam anno, most mégsem linkelnék be senkit, hanem szeretnék legelsősorban is Nati párjára, erre az aranykezű fickóra hivatkozni!
- 2 dl tej
- 20 dkg margarin (nálam persze vaj!)
- 20 dkg kristálycukor
- 50 dkg darált háztartási keksz
- 3 evőkanál kakaó
- vanília és rum ízlés szerint
A tejet összeforraltam a vajjal és a kristálycukorral, addig kevergettem, amíg minden fel nem olvadt. A darált kekszet összekevertem egy nagy tálban a kakaóval, és mivel nem volt elég sötét a keverék, adtam hozzá még egy evőkanálnyi kakaóport. Amikor szépen elkeveredtek, hozzáöntöttem a cukros-vajas-tejet, adagoltam hozzá egy kis rumot, majd még egy kis rumot, majd megint, s ezt így folytattam egy jó darabig. 1-1,5 decinél tartottam, amikor eldöntöttem, hogy nem adok hozzá több rumot, nyilván amiatt nem érzem elég rumosnak, mert alkesz vagyok. (De az is lehet, hogy a több éves rumomnak nincs már elég ereje, illata.)
Amikor a massza összeállt, egy sütőlemezre sütőpapírt terítettem és először kézzel, majd egy sodrófával ügyesen kinyújtottam. A receptben a javasolt vastagság 1 cm volt, tehát ehhez tartottam magam. Miután kilapítottam, kitettem az erkélyre hűlni.
Gőz fölött felolvasztottam olyan 10 dkg bevonó étcsokit és ezzel leöntöttem a sütit, majd egy hatalmas tortakéssel elkentem rajta, hogy valamennyire egyenletes és vékony réteget alkosson. Vékony szeleteket vágtam belőle és reménykedem benne, hogy elfogadható lesz a minőség.
Ezeket a képeket pedig Viki küldi Beának, hogy láthassa, Poczak is szeret a gazdiján szundítani. A történet pedig a következő:
Poczak békésen alukált a gazdik ágyán, majd arra ébredt, hogy nagyon megszomjazott. Erőt vett magán, lekászálódott a vizéhez, s mialatt ivott, ez a gonosz gazdi elfoglalta a jól bemelegített helyét. De mindez nem zavarta Poczit, miután szomját oltotta, visszamászott - de most már a gazdira -, és ott békésen elszundított.