Padlizsánlegyező

Szombat este Micikénél ezt a finom padlizsánlegyezőt ettem a mediterrán csirke és a héjában sült krumpli mellé. A mediterrán csirke elmaradhatatlan tartozéka a Micikénél töltött, akár a hajnalba is belenyúló világmegváltó estéinknek, de mindig kitalál mellé nekem valami különleges újdonságot. Ez megint annyira finom volt, hogy ajánlom mindenkinek, próbálja ki, soha többé nem veszi le az étlapról!


Így készült ez a finom padlizsán Micike precíz leírásában:

Hozzávalók:

- 2 közepes padlizsán
- só, bors
- 1 citrom
- 30 dkg apró, kemény paradicsom
- 3-4 gerezd fokhagyma (vagy inkább 5-6 :-))
- ½ ek. szárított bazsalikom
- 2-3 ek. olívaolaj
- 2-3 szál petrezselyem

A padlizsánokat megmossuk, a szárvégüket leválasztjuk, törzsüket hosszanti irányban, vékony szeletekre bevágjuk úgy, hogy a szár felőli részen 4-5 cm egyben maradjon. A szeletek közét besózzuk, és megkenjük citromlével, majd szűrőedénybe állítjuk őket, hogy kesernyés levük elfolyjon (1 óra).

A paradicsomokat megmossuk, a padlizsánokkal azonos vastagságú szeletekre vágjuk, megsózzuk, a fokhagymát megpucoljuk, kiolajozunk egy akkora tűzálló tálat (nálam ez egy kisebb méretű tepsi volt), hogy a padlizsánlegyezők inkább szorosan, semmint kényelmesen elférjenek benne. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

A padlizsánokat leöblítjük, jól kinyomkodjuk, és a tálba fektetjük. A szeletek közét megkenjük egy kevés (szerintem inkább sok! :-)), fokhagymaprésen áttört fokhagymával, majd a paradicsomot a padlizsánszeletek közé csúsztatjuk, így azok legyezőszerűen, kissé kinyílnak. Meghintjük bazsalikommal és borssal, végül meglocsoljuk a maradék olajjal. Fóliával betakarjuk, és a sütőben kb. 1 órán át pároljuk, majd fólia nélkül további 20 percig, enyhe pirulásig sütjük. Tálaláskor meghintjük finomra vágott petrezselyemmel.

Előételként vagy hirtelensült, natúr húsok, halak mellé köretként kínáljuk, de önmagában, friss kenyérrel (főleg, ha Andi sütötte! :-)), héjában sült burgonyával is mennyei, sőt, hidegen, de nem behűtve is finom (én így szeretem a legjobban).

Az eredeti recept, amit nagynénémtől kaptam, és kissé „átköltöttem”, egy régi Nők Lapjából származik."


Micike csomagolt nekem otthonra is a szülinapi vacsimból (nehogy vasárnap éhen haljak), és én finom krumplipürét és sült paradicsomot csináltam hozzá. Köszönöm a receptet és a hihetetlenül jó hangulatú estét!

Folti-rajongóknak itt egy kép róla közelről. Szerintem itt olyan, mintha két puha szőrmók gombóc lenne egymáshoz illesztve...


És még egy kép, egy ágyneműreklám, ha már a blogon olyan népszerű ez a műfaj. (Ez a kép egyébként pár évvel ezelőtt készült róla.)

Cseréptálban sült sólet

Micikénél megtartottuk szokásos évvégi sólet-partinkat. Elő-szilveszteri bulinak is nevezhetném, mivel annyira jó hangulatban telt és olyan sokat táncoltunk, hogy én már hajnali kettőkor kidőltem, de voltak, akik még háromkor is úgy ropták, mintha sose akarnák abbahagyni! A mostani sólet csak annyiban tért el az előző éviektől, hogy cseréptálban készült, éppen úgy, mint ahogy elképzelem az eredeti, kemencében sült változatot. Balázs azt mondta, nagyon szereti a sóletet és evett is már sokfelé, sokfélét, de ilyen finomat még soha! Hozzávalók 6 személy részére (Micike szerint 10 személynek elegendő adag!): - 40 dkg tarka szárazbab (24 órára beáztatva) - 50 dkg zsíros marhahús - 1 nagy libacomb - 25 dkg füstölt libahús - 3 púpozott evőkanál liszt - 20 dkg gersli (árpagyöngy) - 6 tojás - 2 nagy vöröshagyma - 1 nagy kanál libazsír A vöröshagymát levelekre bontjuk és lassú tűzön üvegesre pároljuk a libazsíron. (Ha van közülük olyan, amelyik párolás közben megbarnul, azt ki kell dobni, mert az egész sólet odaéghet tőle.) Meghintjük egy kanál liszttel, majd beletesszük a húst és a füstölt húst, és ismét egy kanál lisztet szórunk rá. 1-2 perc párolás után ráöntjük a leszűrt babot, majd a harmadik kanál lisztet is rászórjuk. Rövid ideig megint pároljuk, de keverni közben nem szabad, csak a lábost rázhatjuk meg. Ezután kerül bele a gersli, és annyi víz, ami teljesen ellepi. Végül a jól megmosott, nyers tojásokat héjával együtt belehelyezzük. Vigyázni kell, hogy egyiknek a héja se legyen repedt. Kevés sót szórhatunk rá, de csak tényleg keveset (vagy semmit), mert a füstölt hús sós. Fedő alatt 3 órát főzzük, majd sütőben 5 órát sütjük. Másik verzió, amit most Micike alkalmazott, hogy a cserépedényben a hozzávalókat a fenti sorrendben rétegesen lerakta, majd 12 órát 100 fokos sütőben sütötte. Ilyen gusztusosan összesült: A karácsonyi nagy evés-ivás után lájtosabb kajákra vágyóknak finom mediterrán csirke volt tepsiben sült krumplival: A habzsolháp vendégek pedig mindenből szedtek a tányérjukra és mindet be is termelték:

Az édesszájú vendégeknek egy jó nagy tepsi helyszínen sütött házi mákos guba volt: Valamint a nagy kedvencet, a browniest is elkészítette Micike:

És a finom sólet előtt pont azzal koccintottunk, ami legjobban illik hozzá, kóser szilvapálinkával. Hát az se volt ám rossz!

Folti nem rajong a dizsiért és a táncért, ő inkább az intellektuálisabb időtöltést, a művészfilmeket, vagy a meditációt kedveli :-) Itt éppen a csöndesebb és sötétebb szomszéd szobából figyeli, hogy vajon megteheti-e az őrültek között azt a pár métert a konyháig, ahol is a tálkája található.

A kiemelkedően jól sikerült vacsora után rendkívül jó buli következett, így hát összességében az egészre öt pontot tudok adni (az ötből)!

Mediterrán csirke

Micikével is megünnepeltük a szülinapomat! Úgy szoktuk a szülinapunkat tartani, hogy az ünnepelt kívánságát sütjük vagy főzzük meg egymásnak, és én már alig vártam, hogy itt tartson az "ünnepségsorozatom", mert nagyon szeretem ezt a csirkét és nagyon szeretek kettesben lenni és jókat dumálni vele. Amikor (kicsit késve) megérkeztem csodálatos hangulatvilágítás, isteni illatok, egy kíváncsian elémszaladó kedves cica, gyönyörűen terített asztal és a mindig mosolygó Micike fogadott. Miért nem lehet minden hétvégén szülinap? :-) Megpróbáltam megjegyezni a receptet: sózás-borsozás után a csirkecombok mindkét oldalát egy serpenyőben meg kell pirítani. A krumplit (ez újítás volt!), a répát és a hagymát fel kell karikázni, egy tálban kézzel jól összekeverni sóval, borssal, bazsalikommal (vagy oregánóval, vagy rozmaringgal, vagy mindegyikkel) és olivaolajjal. A tepsibe alulra ki kell teríteni a zöldségeket, szépen elrendezni rajta az elősütött combikat, meglocsolni kis fehérborral és fóliával letakarva mehet 300 fokra (igen!) kábé 60 percre, majd fólia nélkül még 15 percre a sütőbe. Most valahogy nem akartak megpuhulni a combok, ezért még tovább kellett sütni őket. Nagyon finom volt! Az eredeti recept szerint a megpirított húsok után a sperpenyőbe kell dobálni a zöldségeket, beleönteni a bort és lefedve együtt párolni, de Micike inkább ezt a sütős verziót szereti (és én is támogatom ebben ... már ha ez érdekel egyáltalán valakit :-)) Főkóstolómesterünk, Folti is szolgálatban volt és szerintem jól látszik a képen, hogy milyen elégedett volt az esténkkel!

Igennn, nagyon szép vagy Foltika! :-))) [Sajnálom, hogy az a kép nem sikerült, ahol szerelmesen néz a gazdájára!]