Eszpresszó-tonik jegeskávé - és ismerkedés a ChatGPT-vel

Fotó és képszerkesztés: Toma

Ez Toma kedvenc kávéja. Mostanában többször találkozunk külső helyszínen, mint itthon, mert elvesztettem a főzési önbizalmamat. Újabban (nagyjából az egész idei évben, plusz tavaly) nem sikerült semmi, amit a vendégeimnek készítettem, nem tudom, mi lehet az oka. Részletezhetném a kajaügyileg elrontott vendégségeket, de mindig lehurrognak, hogy csak képzelődöm. Jobb, ha ezt hagyjuk inkább. 

Szóval Tomával külső helyeken találkozunk, és többször láttam már, hogy ilyen kávét rendelt. Ott még nem kóstoltam meg soha, eleve nem értettem, hogy lehet meginni egy keserű üdítőbe öntött keserű kávét, de azért felkészültem rá, hogy ha erre jár, egy ilyen különlegességet kipróbálnék, tehát megtettem a szükséges lépéseket: vettem tonikot. És ma kipróbáltuk! Nekem bejött, bár nem tudnék egy ekkora adagot meginni belőle, de nagyon érdekes íze van, egyáltalán nem rossz. Sokkal jobb, mint képzeltem.

Ezt már én szerkesztettem egy kicsit, hátha sikerül olyan jó képet csinálni

Megcsinálta magának az egészet: első lépésként főzött egy jó erős eszpresszót. Talán ehhez pont jó lett volna egy adag cold brew kávé, de nem volt most itthon, mert váratlanul jött látogatóba a kisfiam, nagyjából ahogy szokott (előző nap szól). Aztán kitöltött a pohárba kb. 2 deci jó hideg tonikot, beletett egy nagy marék jeget, és a forró kávét ráöntötte a tetejére. Annyira jól nézett így ki a kávéja, és aztán amikor összekeverte, és ezt sajnos már nem fotóztuk le, mert rávetettük magunkat és kóstoltuk, szóval amikor összekeverte, gyönyörű kávéhab keletkezett a tetején. A jég egyébként majdnem végig kitartott, amíg itta. 

Izgalmas napunk volt, mert szokás szerint megjavított mindent, ami a számítógépemmel kapcsolatban felmerült az utolsó látogatása óta (folyton üzenget, és valamilyen döntést vár tőlem, annyira idegesít), aztán megkértem, hogy tanítson meg a ChatGPT használatára. Azzal kezdődött, hogy be kellett jelentkezni ebbe az izébe, és aki ismer, tudja, hogy soha sehova nem jelentkezek be, ha lehet. De most mire tiltakozhattam volna, Toma már be is jelentkeztetett. És utána jött a játék! És mert nem tudtuk Tomával eldönteni, hogy a Holstein-szelethez, amit terveztem ebédre, milyen köret legyen, megkérdeztük a ChatGPT-t, aki vagy ami, nagyon részletes választ adott, el voltam tőle varázsolva:

Lehet, hogy hazudós (ez volt eddig a véleményem róla), meg lehet, hogy elveszi majd a munkámat (ezért haragudtam is rá), de most annyira jó érzés volt, hogy ilyen komolyan vette a kérdésemet. És meglepett, hogy milyen jó a helyesírása! Viszont szerettem volna, ha nem rizsázik, hanem konkrét választ ad, úgyhogy újabb kérdést intéztem hozzá:

Ez nagyon vicces! Persze megfogadtuk a tanácsát, és petrezselymes krumpli lett a Holstein-szelethez. A 6-os pontban ajánlott uborkasaláta is megvolt, de azt már eleve így terveztem, ebbe nem is hagytam beleszólást. Őrület ez a technikai fejlődés amúgy!

Előételnek pedig ezt a kis mediterrán tálat készítettem, ezzel vártam a rendszergazdámat:

Gondolom, minden felismerhető, de azért leírom mik vannak a tálon (11 óránál indulok): olajban eltett aszalt paradicsom, füge, Olgi koktélparadicsomja, fetasajt, kaliforniai paprika, Prosciutto, ez ismétlődik néhányszor, és középen mandulával töltött olajbogyó (aldis). Megkóstoltuk a kovászos zöldségeket is, a répa bejött Tomának, a paradicsomnak még kell egy kis idő.

A mai cuki lehetne az a picike gyerekgyíkocska, aki az erkélyem esőterelő átlátszó műanyag tetején rohant (tehát mi alulról láttuk őt), majd hirtelen átugrott a szomszéd erkélyre. Amikor meg lekísértem Tomát, pont előttem futott át, hogy eljusson a kiskertbe. Olyan gyors volt, hogy nem lehetett lefotózni sehogy sem.