Házi majonéz keménytojásból - Drakula és Sztálin csizmája miniszobrokkal

Kipróbáltam ezt az őrületet, hogy nektek már NE kelljen. A nagymarosi bringatúrán hallottam róla Olgitól, ő akarta megcsinálni a vacsihoz, de kell hozzá egy erős gép, ami ilyen krémesre tudja keverni a főtt tojásokat, és az nem volt kint a faházban, és venni se tudtunk sehol a környéken (vidéken megállt az élet valahol a múlt században, ezen azért kicsit fel vagyok háborodva). Ezért amikor hazaértünk, rögtön rákerestem, mert nagyon izgatta a fantáziámat. 

Tesóm még mindig gyakran csinálja ezt a 2010-es kísérletemet, a főzött majonézt, ami tökéletesen pótolja a bolti majonézt, csak én nagyon lusta vagyok hozzá a sok mosogatnivaló miatt, meg egy személynek egyszerre túl nagy még ez az adag is. Ezért gondoltam, hogy ez a főtt tojásos verzió még egyszerűbb lenne, hátha bejön. Na de nem jött be, mert kaptam egy tojáskrémnél kicsit hígabb, olajos-ecetes tojáskrémet.

Ami majonéznek néz ki:

De azért leírom, hátha valaki ki tudná találni, hogy mitől lesz (lenne) ez isteni finom, ahogy mindenhol írják a neten. 

Hozzávalók:

• 4 db főtt tojás (nálam 3 db)
• 100 ml víz (én arányosan 75 ml-rel készültem, de végül annak csak a felét öntöttem bele, mert bőven elég volt)
• 30 ml étolaj (nálam 22,5 ml étolaj)
• 1 ek almaecet (nálam is)
• 1 ek mustár (nálam is) - egyébként a mustárt nem minden recept írja, és anélkül talán még borzalmasabb lesz. Magos mustárom volt, ez látszik a krémben.
• ízlés szeint só
• én az első kóstolás után még tettem bele egy kis citromlét és cukrot is

Megfőztem a tojásokat, persze most nem lett mindegyik teljesen kemény, de nem hiszem, hogy ezzel rontottam volna el. A keménytojások könnyebb megpucolására új módszert találtam a neten, meg kell repeszteni a héját körben, és visszatenni egy percre a hűtővízbe, ezután már könnyen lejön. Ezt is kipróbáltam, és volt már, hogy sikerült, most nem annyira. 

Beledaraboltam egy üvegkorsóba a megpucolt keménytojásokat, hozzáadtam a sót, a víz egy részét (kb. negyedét), az olajat, az ecetet és a mustárt (magos dijoni mustárom volt csak itthon), és botmixerrel simára kevertem. Majd kiigazítottam egy kis citrommal és cukorral is. De ez nem majonéz, hanem tojáskrém. Szendvicsekbe még jó lehet. Én ezt használtam a padlizsánkrémhez is, amit a péntek esti borozáshoz készítettem.

A neten rengeteg recept található, nagyjából mind egyforma, de van néhány eltérés, minthogy botmixerrel vagy aprítóval csináljuk-e, vagy a tojásokat előbb villával össze kell-e törni, avagy mehetnek egyből az edénybe úgy, ahogy vannak, vagy van olyan recept, ahol a folyékony hozzávalókat fokozatosan kell adagolni a tojásokhoz, vagy találtam egy olyat is, ahol csak a tojássárgákat használták, érzésem szerint az még kevésbé lesz majonézízű. Ha ez tényleg isteni finom, akkor kérem a tuti receptet. 

FRISSÍTÉS! Olgi is megcsinálta ezt, amikor a telken voltunk, és az övé egészen elfogadható lett. Ezekkel készült: 2 db tojás, 1,5 evőkanál almaecet, 5-6 evőkanál víz, 1 teáskanál mustár, 1 evőkanál (valami különleges) napraforgóolaj, só, bors ízlés szerint. Befőttes üvegbe tette, és merülőmixerrel jól összturmixolta.

Tesómmal elmentünk a héten a Városligetbe bringával, hogy megkeressük a szombati buli helyszínét, a Kiscsónakom Bisztrót. Ez is az öregedéshez tartozik, hogy már nem bízik az ember senkiben és semmiben, hiába van visszaigazolás a foglalásról, tutira kell menni, ha belefér az időbe. És most szerencsére belefért, mert így rá lehetett venni tesómat, hogy keressünk meg két miniszobrot, amiket már olyan régóta szeretnék. Azon a környéken négyről tudok, ebből kettőre lehetett rábeszélni, amiből az egyik a Vajdahunyad váránál lévő Drakula miniszobor volt:

Őt nagyon sokáig kerestük, és az volt a vicces a kalandban, hogy amikor a várhoz érkeztünk, rögtön odakanyarodtunk, ahol Drakula olvasgat, de nem vettük őt észre, mert annyira pici, és mivel ott elfogyott az út is, ezért visszafordultunk és néhányszor megkerültük a várat, mire meglett. A turisták itt is hosszan fotózkodtak vele (mint anno a Trabinál), alig lehetett tesómat visszafogni, hogy ne lépjen oda és tolja arrébb a csoportot, de aztán elvesztette a türelmét, és elég közel ment hozzájuk ahhoz, hogy kezdjék magukat kényelmetlenül érezni, és távozzanak végre. Ekkor tudtuk mi is lefényképezni.

A másik, a Néprajzi Múzeumnál elhelyezett Sztálin csizmája és egy gördeszka, az Ötvenhatosok terén, aminek az a története, hogy itt állt a Sztálin-szobor, amit az 1956-os forradalom során ledöntöttek, és abból a szoborból csak két csizma maradt ott. A gördeszka pedig a WeLoveBp szerint amiatt lehet, hogy a múzeum egy óriási gördeszkapályára hasonlít.

A szobor címe Among us (Közöttünk)

Itt csak annyi volt a kaland, hogy én tutira állítottam, hogy ezt a miniszobrot már megtaláltam egyszer, és odavezettem tesómat ahol emlékeim szerint lennie kellett (mert ott már megtaláltam!!), és ott hosszan cirkáltam elveszetten, mert nem ott volt, hanem kicsit arrébb. Ennyit a memóriámról. Vagy tényleg megtaláltam már, de elfelejtettem, hogy hol, vagy arra is rosszul emlékszem, hogy megtaláltam, és csak az rögzült bennem, hogy akik barátok, ismerősök megtalálták, küldtek róla fotót nekem.

A környéken van még egy Garfield és egy mozgó tetejű kisautó miniszobor, alig várom, hogy ők is meglegyenek. Frissítés 2024. augusztus  23-án: Ma kiderült, hogy van a környéken még egy Micimackó miniszobor is a Damjanich utcában. Muszáj megtalálnom!