2010. augusztus 28., szombat

Erzsi néni máglyarakása

Bár már szerepel a blogon egy máglyarakás Csincsilla által bejegyezve, leírom azt a változatot is amit Erzsi néni szokott sütni. Úgy gondolom, ez a süti is "ahány ház, annyi szokás", hiszen Erzsi néni minimálisan másképp készíti mint Csincsilla és nyaralásunk alatt Sopronban is nagyon finomat ettem, ott például mézzel készült De nekem akkor is az a kedvencem, amit Imi keresztanyuja süt. Mielőtt Vépre utazunk, mindig megkérdezi, hogy mivel várjon minket, és ilyenkor általában nem marad ki a válaszunkból a máglyarakás. :)


Hozzávalók:
- 8 szikkadtabb zsemle
- 5 tojás
- kb. 7 dl tej
- reszelt citromhéj
- 1 csomag vaníliás cukor
- 5-7 db alma
- cukor
- darált dió
- baracklekvár


Az almákat meghámozzuk, lereszeljük, megcukrozzuk és állni hagyjuk. A cukrozásnál vegyük figyelembe, hogy mennyire édes az alma!

A tojásokat kettéválasztjuk. A sárgáját habosra keverjük 5 evőkanál cukorral, a vaníliás cukorral és a citrom reszelt héjával. Folyamatos keverés mellett apránként hozzáadjuk a tejet is.

A zsemléket felkarikázzuk, belehelyezzük egy mély tálba és nyakon öntjük a keverékkel. Jól összeforgatjuk és állni hagyjuk, hogy magába szívja az összes tojásos-cukros tejet.

Kivajazunk egy kisebbfajta tepsit és beleterítjük a zsemlék felét. Ezt megkenjük baracklekvárral, megszórjuk darált dióval. Befedjük a másik adag zsemlével. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 5 percig sütjük.

Amíg sül, a közben levet eresztett almát kicsavarjuk. Kihúzzuk a sütőből a tepsit, a süteményt beterítjük az almával és további kb. fél órán keresztül sütjük.

A tojásfehérjét kb. 2 evőkanál cukorral gőz felett (vizet forralunk egy lábasban és miközben forr, ráhelyezünk egy egy számmal kisebb lábast, benne a tojásfehérjével) kemény habbá verjük. Állítólag ez a titka annak, hogy ne essen össze a tojásfehérjehab. Az almarétegre simítjuk a habot és 130-140 fokra visszavesszük a sütőnk hőmérsékletét. Ezután már csak szárítjuk-pirítjuk a tojásfehérjét.

Langyosan, hidegen, másnaposan, harmadnaposan (ha még marad addig) mindenhogyan finom.


Erzsi néni szerint ez most nem sikerült - de ő mindig mindenre ezt mondja és olyan finomak a sütijei, hogy csak úgy faljuk - mert nem pirult meg eléggé a hab. Én ezt a hiányosságot nem vettem észre, csak ettem és ettem és ettem...

4 megjegyzés:

Bianka írta...

Még sosem készítettem, de nagyon szeretem. Igazán guszta lett

csincsilla írta...

nagyon szép, Erzsi néninek cukrásznak kellett volna mennie, annyira szép szabályosak mindig a sütijei:)

Mazsolino írta...

Meg szakácsnak is!! :)
Azt hiszem, ezt már kóstoltam náluk. :))

Andi írta...

Én is szeretnék ilyen keresztanyut, aki megkérdezi, hogy mivel várjon és el is készíti az összes kívánságomat!