Jamie paradicsomlevese

Az eltelt tíz napban háromszor csináltam meg, pedig nem vagyunk nagy levesesek, szerintem ez magáért beszél. Nagyon jólesik ebben a melegben forrón (!), de szerintem jó lesz ez még a hűvösebb, tényleg őszi napokon is, csak legyen hozzá finom, édes paradicsom. Édes-sós-csípős, mennyei. Nincs sok köze a magyar betűtésztás paradicsomleveshez (ámbár én azt is imádom).

Jamie Oliver Pucér szakács című könyvében szerepel, fogalmam sincs, miért nem tűnt fel az elmúlt száz évben.

Hozzávalók:
- 15 érett lucullusparadicsom (mindenféle vegyes paradicsomot használtam hozzá, egyik sem volt lucullus, viszont mind finom édes volt)
- 3 közepes, piros csemegepaprika (kápia paprikát használtam)
- 7 ek olívaolaj
- 1 evőkanál kimagozott friss csili (1 egész csilit használtam)
- só, bors
- 1 gerezd fokhagyma
- 2 ek vörösborecet (csak egyet tettem bele, azt is szűken)
- 5,5 dl csirke vagy zöldség alaplé (víz)
- 2 marék friss bazsalikom

A paradicsomokat megmossuk, kicsit bevágjuk, és lobogó forró vízbe mártva héjtalanítjuk. A paprikákat is megmossuk, sütőben feketére sütjük (érdemes egyszerre nagyobb adagot sütni, valamihez úgyis el fog fogyni a maradék, mondjuk egy második adag leveshez). A forró paprikákat lefedett tálban tartjuk vagy tíz percig, így könnyebb lesz majd lehúzni a héját.
Egy lábasba beleteszünk 2 evőkanál olajat, hozzáadjuk a meghámozott, apróra vágott sült paprikát, és a kimagozott, szintén apróra vágott csilit. (A harmadik alkalommal sült paprika helyett egy szár halványító zellert használtam, azzal is finom volt.) Csipet sóval 5 percig pároljuk. Közben felaprítjuk a gerezd fokhagymát, azt is hozzáadjuk, a Jamie szerint két percig, és nem merem percen túl. A paradicsomokat felvagdaljuk. Beletesszük a lábasba ezt is, meg az ecetet és még egy kis sót, és tíz percig rotyogtatjuk. Ekkor mehet bele az alaplé (nekem most nem volt otthon, de kifejezetten nem is kívánkozott bele) vagy víz, és ezzel együtt még 15 percig főzzük
Közben elkészítjük a bazsalikomos pesztót, bazsalikomlevelek, kis ecet, maradék olíva, só, mozsárban vagy turmixban.
A kész levessel együtt tálaljuk, mindenki pötyögtethet belőle kedve szerint. Most utoljára nem is csináltam pesztót, egyszerűen összevágott bazsalikommal szórtam meg a levest, nekem talán így még jobban ízlett.

Tényleg nem kétperces mutatvány, sajnos, viszont megéri azt a kis pancsolást, mert nagyon-nagyon finom. És mivel nincs benne sok romlandó, nagyon sokáig el is áll a hűtőben.

A Chili és Ciabattán is épp mostanában szerepelt egy nagyon hasonló leves, sütőben sült zöldségekkel, krémlevesként, ott viszont mentás pesztó jön a tetejére (fenyőmag, menta, fokhagyma, só, méz, citromlé, bors), hát az sem lehet rossz, ki fogom próbálni.

Napi cukinak pedig az öreg fekete cicánk (nem olyan öreg, csak nyolc éves, csak hogy véletlenül össze ne keveredjék az én édes kicsi cicámmal), hasihűtés a kövön című produkciójával. Sorra váltogatja a hálótársait, most éppen én vagyon soron, minden reggel összetörve ébredek, képes úgy elhelyezkedni egy széles ágyon, hogy én már meg se tudjak moccanni anélkül, hogy fejbe ne rúgnám. De ha nem erre ébredek fel, akkor meg az ezer decibeles dorombra. Mitől érzi olyan jól magát? Dühítő.