Padlizsánkrém - fokhagyma nélkül, mini adag

 

Tudom, hogy nem most van padlizsánszezon, de néha olyan szerencsém van, hogy a kedvenc zöldségesboltom kiselejtez 6 db padlizsánt, aminek amúgy semmi baja, csak felületi sérülései vannak. Nagyon szeretem a padlizsánkrémet, és már őrülten sok kísérletem volt vele, de ez a mostani verzió jött be a leginkább. Ebben nincsen fokhagyma, se olaj, se semmi más, csak padlizsán, majonéz és picike hagyma. 

Már Erdélyben is tanítottak padlizsánkrémet csinálni, ott nem bolti majonézzel csináltuk, hanem kikevertük a majonézt a nagykönyv szerint, cseppenként adagolva az olajat (és a végén nem tettünk hozzá tejfölt, ezt hogy hívják? Tartár?), de ahogy mostanában csinálom, azt Olgitól tanultam. Ő egyébként nyáron, ha sütögetős bulit tart, akkor vesz egy csomó padlizsánt, és a maradék parázson megsüti őket. Aztán a fölösleget (mert sokat csinál ilyenkor) szétosztogatja, vagy kisebb adagokban beteszi a mélyhűtőbe. Ha megkívánja, csak előveszi, felaprít egy teáskanálnyi hagymát, tesz rá egy-két evőkanálnyi majonézt, a felengedett füstös padlizsánt, sót és borsot, és összekeveri. Na ezt tanultam meg!

Lehet kenyérre kenni, vagy mártogatósnak kitenni, és tortilla chipsszel, répahasábokkal, bármilyen más zöldségekkel kínálni. Megnéztem a blogon, és találtam egy csomó receptet, ebből arra következtetek, hogy blogszerzőtársaim is szerethetik a padlizsánkrémet.

• Ez egy TV Paprikán látott recept tőlem, 2 fokhagyma is van benne (és egy süni, amit Toma fotózott nekem 2008-ban)
• Ezt is én írtam 2009-ben, és a pécsi rokonok csinálták Kata receptje alapján, szintén fokhagymával
• Tésai tejmentes, gluténmentes padlizsánkrém 2017-ből Csincsillától, a bejegyzésben csodás képekkel a kertről és DT-omról és a nagyon cuki kutyapocikról
• Itt pedig egy Ratatuille-nak indult és padlizsánkrémként folytatódó recept 2015-ből Csincsillától, egy gömbölyű Zsuzsikával a végén. Jó, hogy felbukkant, mert már többször készültem rá, hogy megcsináljam! (Nem a Zsuzsikát, a ratatuille-t!)
• Ez is 2015-ös bejegyzés Csincsillától, jól megfigyelhető a tárcsás padlizsánsütési módszer, de a lényeg mégis csak a legfurcsább pózokban alvó és napozó Kóficka és Zsuzsika
• És a mi cuki Beánktól is volt egy említés a padlizsánkrémről 2010-ben a házi kenyér parti beszámolójában, de receptet nem ír, cserébe sok-sok kép van Vilmáról és Frakkról

Na jó, azért rizsáztam ennyit, mert a recept nagyon rövid. Hozzávalók:

• 6 db kicsi padlizsán (lehet venni is, én kaptam) fele, tehát 3 db jól megsütve
• 1 cm-es újhagymadarabka vagy ennek megfelelő mennyiségű vörös-/lilahagyma
• 1 evőkanálnyi Globus majonéz (Csincsilla kedvence ez a márka, úgyhogy az enyém is)

A padlizsánokat megmostam, megszurkáltam késsel, majd megsütöttem 200 fokon légkeveréssel a sütőben nagyon-nagyon. (Ez kb. 30-45 percig tartott, sajnos nem mértem, mert közbejött egy telefon. Legyen jól megsülve, akár a héja megkeményedve, az oldala mindenhol beroggyanva, egyszóval ne nézzen ki jól, mert akkor jó. Ha parázson sütjük, akkor szenesedjen el a héja, akkor jó.) Amikor valamennyire kihűltek, kikapartam a belsejüket, és hagytam kicsit lecsöpögni. (Lehet hagyni egy napig is, de ezt nem mindenki tudja kivárni.) Villával összetörtem őket olyan jó rusztikusra, a felét betettem a mélyhűtőbe, a másik felét pedig hozzákevertem az apróra vágott hagymához és a majonézhez. Sóztam és borsoztam. Pirítóson szoktam enni, természetesen a kovászos kenyeremmel, és ennél finomabb vacsit el se tudok képzelni. Ja, igen, nem szoktam fakéssel meg favillával vacakolni, nem érdekel, ha megbarnul, amúgy meg nem barnul meg.

FRISSÍTÉS! Mutatom Mazsi verzióját (2024. február 6.). Neki nem volt ideje, hogy sokáig csöpögtesse a padlizsánt, ezért nem egyben sütötte meg, hanem félbevágva, mert úgy képzelte, hogy akkor kisül belőle a sok lé, és a húsa is kap egy kis kokszot. És igaza lett, mutatom:

Félbevágva szépen megsültek a padlizsánok

És ugyanolyan gyönyörű és finom padlizsánkrém lett belőlük. Ügyes a csaj!

Sajnos megint hiány van napi cukiból, úgyhogy most jöjjön a kert. Természetesen ki vagyok akadva, hogy ilyen meleg van március vége felé (állítólag 20 fok, de szerintem több), viszont a ház előtti kiskertben a virágaim imádják:

Ezeket a nárciszokat Mazsitól kaptam, ő ásta ki valahonnan, mert szörnyű helyük volt. Úgyszólván itt is egy (sok) életmentés történt, mint az örökbe fogadott cicáknál és kutyáknál. Emlékszem, egyik évben, amikor március 15-én az az órási havazás volt és át kellett ülnünk egy másik autóba, ki kellett őket kaparnom a 20-30 cm vastag hó alól, és nem lett semmi bajuk.

A következő virágokat Gabitól kaptam, amikor a Tahi-telket eladta, kiásott néhány virágot nekem a kertből. Remélem, hogy majd a következő kertjébe visszatelepíthetjük őket.

Téli zöld meténg

Felírtam a neveket a füzetembe, és emlékeztem is rá, és meg is találtam! Nagyon meg vagyok elégedve magammal. Szóval ez elvileg a Téli zöld meténg, azt írtam róla, hogy elterül és lila virágja van. Stimmel.

Hunyor

Ez lehet a Hunyor, azt írtam róla a füzetembe, hogy nagy bokros és zöld virágja van.

Illatos gólyaorr (egy kis salátaboglárkával)

Erről meg azt írtam, hogy Illatos gólyaorr, terül és rózsaszín virágja van. Sajnos nincs még virágja, de a salátaboglárka úgy döntött, hogy segít neki a sárga virágjával, hogy szép lehessen addig is, amíg nem lesz sajátja.

Salátaboglárka

És akkor a kis kedvencem, a Salátaboglárka, amit Boritól kaptam és nagyon elterjedt a kiskertben, és ilyenkor tavasszal mindig csodálatossá varázsolja. Rengeteg sárga virágja van, sajnos amikor elvirágzik, akkor már nem szép. Salátát még nem csináltam belőle, mert nem lehet tudni, hány kutya, cica, süni vagy bármi más, amire gondolni se szeretnék, látogatta meg.

Jácint

Végül a kis Jácintom, amit még nem tudom miért nem loptak el. Minden évben megpróbálkozik a virágzással, talán idén sikerül is neki. Nagyon szeretem az illatát.

Az az igazság, hogy nem sokat foglalkozom már a kiskerttel, pedig nagyon szerettem csinálni, olyan megnyugtató volt mindig. De kicsit elment a kedvem, másoknak nem annyira fontos, hogy szép legyen a környezetünk, de most van remény, mert a szemben lakó új szomszéd szintén összeszedi a szemetet és összegereblyézi a faleveleket, lehet, hogy az én kedvem is visszatér. Addig is gyönyörködöm azokban a növényekben, amik külön gondoskodás nélkül is tudnak létezni.