Jó régen írtam, mert elég sok munka volt, a hónap első hete nekem mindig tiszta őrület. Pedig főztem, volt paprikás krumpli ubisalival, meg volt tárkonyos leves, gombás-szalonnás spagetti, sült csirkecombok petrezselymes újkrumplival, másnap petrezselymes bulgurral, sok-sok salátával, eperleves, meg a finom kenyereimmel sonkás szendvicsek erős paprikával, paradicsommal, hát ezt nem tudom megunni egyelőre. Persze nem gépsonka és társai, hanem Serrano meg Prosciutto, és igen, a legnagyobb inflációban kell rászoknom ezekre a finomságokra. Na mindegy, egyelőre nem tudok élni nélkülük.
Ezt a kenyeret viszont tesómnak sütöttem, mindenben megegyezik a húsvétkor sütött krumplis kenyérrel, sőt még abban is, hogy kellett egy adag öregtésztát csinálni a kenyérhez, de csak a felét használtam akkor fel, és a szakácskönyv szerint be lehet tenni a mélyhűtőbe, ha előveszem, működni fog. És tényleg! Így aztán az öregtészta is ikertesója az előzőnek.
A még forró kenyérrel szaladtam át tesómhoz, és most milyen jól tudtam használni a Rékától kapott tortaszállítót. Gyönyörű olivabogyós, csodálatos kivitel, imádom! Réka eladásra is készít táskákat és akár ilyen kétfülű csodaszállítót is.
Szeretettel várjuk a megrendeléseket a komment szekcióban!
A másik kenyerem kicsit csalás, mert nem júniusban készült, hanem még május 31-én. Ez szokás szerint kovászos volt, de most rozskenyeret sütöttem. Az előző két (májusi) kenyér egyszerűen elfogyott (lásd Serrano és Prosciutto sonkák fentebb), így kénytelen voltam egy harmadik kenyeret is sütni még májusban. Ő az:
De már ebből is alig van pár szelet. Ez megint Szabi-a-pék recept lesz, legalábbis a füzetemben az van feljegyezve.
Hozzávalók:
- 18 dkg rozskovász
- 25 dkg BL80 kenyérliszt
- 12,5 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
- 7,5 dkg világos rozsliszt
- 2,75 dl víz
- 1,1 dkg só
Rengeteg kajatervem van, amiket ki akarok próbálni, meg be akarok írni a blogba, csak legyen időm és kedvem. Muszáj lesz, mert sikerült megint egy csomó cukifotót begyűjteni.
Elsőnek az okos Winston, aki talán azon töri a fejét, hogy mit főzzön, vagy azon, hogy vajon melyik lesz az ő szobája majd az új lakásban:
Aztán Amy-cuki a barátaival a Hármashatár-hegyen kirándult:
Nem kell aggódni, a legjobb barinője, Lufi is ott volt (jobb alsó sarok):
Rengeteg jó kép készült róluk, majd jönnek, ha sikerül valamiket alkotnom.
Tesómmal ma este megkerestük az egyik Kolodko-miniszobrot, a Trabit a Margit-híd budai hídfőjénél.
Ez most nem olyan pici, mint szokott lenni, és nem is fémből készült.
Elég nehéz volt megtalálni, de nem lepődtem meg rajta, majdnem mindet nehéz megtalálni, ezért imádok vadászni rájuk. Meg azért, mert ezek is annyira cukik!
Pont előttünk ért oda egy csapat hülye (2 nő és 1 pasi), és fotózgatták a Trabit, meg magukat a Trabival, mindenféle pózban, elölről, hátulról, állva, ülve, stb. stb., mi (valamennyire) türelmesen álltunk ott és néztük őket, én még barátságosan mosolyogtam is, de csak nem hagyták abba. Amikor kicsit félreálltak, tesóm odalépett, hogy lefotózza a Trabit, mire az egyik nő megszólalt: "Elnézést, még szeretnénk egy csoportképet is csinálni." Mire a tesóm: "Hát csináljanak!" és békésen fotózott tovább. Kár, hogy a hangsúlyt nem tudom leírni, egész hazafelé úton azt gyakoroltam. A nő kicsit megszeppent, és mondta, hogy "Ja nem most rögtön, még átnézem az eddigi képeket." és egy kicsit a falhoz is lapult.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése