2011. szeptember 23., péntek

Paradicsomlé, ketchup és paprikakrém


Idén is befőztem a szokásos 49 kiló paradicsomomat, nagy részét paradicsomlének, két adagot pedig házi ketchupnak. Persze ezt a mennyiséget nem egyedül fogom elhasználni, segítenek majd tesómék, unokatesómék és anyu is.

A paradicsomlével semmit nem variáltam, mindent úgy csináltam, ahogy szoktam. Ámde van egy érdekes hírem azok számára, akit érdekel!

Azzal kezdődött, hogy idén Anna is szeretett volna eltenni egy adag paradicsomlét, és hosszas egyeztetés után sem sikerült megoldanunk, hogy eljuttassam neki szuper kis Bosch paradicsompasszírozómat. Ezért Anna úgy döntött, kipróbálja merülőmixerrel, és azt állította, hogy tökéletesre sikerült. Jóval leegyszerűsödik így a meló, és ha valaki ettől kedvet kapna egy kis befőzéshez, direkt megnéztem ma, az újpesti piacon még mindig lehet olcsó befőzőparadicsomot kapni, 99 Ft-ért kilóját! (Én százhúszért vettem augusztus végén...)

A befőzőparadicsom nem attól befőző, mert szar, hanem épp ellenkezőleg, óriási édes, kemény gömbök, vastag héjjal, ami azért jó, mert sűrűbbé teszi a lét. De persze bármilyen paradicsomból tökéletes paradicsomlevet lehet készíteni télire.

A házi ketchupnak Viki kedvéért álltam neki idén. Szegénykém betegen jött el velem a piacra cipelni a nehéz kosarakat, és mellesleg megjegyezte, hogy mennyire ízlett neki a két éve eltett ketchupom. A segítségért hálából két adagot készítettem, az egyiket pontosan úgy, mint annak idején, a másodikat kísérletképpen kicsit édesebbre ízesítettem: csökkentettem 0,5 decivel az ecet mennyiségét és növeltem 5 dekával a cukorét, de mivel néhány hős kóstoló egybehangzó véleménye szerint az eredeti recepttel készült lett a finomabb, ezért a másodikról most nem írok részletesen. Csak annyi a különbség a két évvel ezelőttihez képest, hogy zellerlevelet is dobtam bele, és bár úgy terveztem, hogy a zellert kiszedem passzírozás előtt, mégse vacakoltam vele, így most pici zöld pöttyök díszítik a ketchupomat.

A házi paprikakrém is pontosan úgy készült, ahogyan már leírtam, viszont mivel ez készült legutolsónak, itt már kipróbáltam én is a merülőmixeres egyszerűsítést és azt tapasztaltam, hogy a végeredmény valóban tökéletes lett. A színe nem változott meg, és az állaga talán még sűrűbb is, mint a tavalyi.

MERÜLŐMIXERT MINDENKINEK! :-)

6 megjegyzés:

Bea írta...

Juppiii! Ezek szerint van remény számomra is, mert nekem van merülőmixerem, ellentétben nincsen szuper passzírozóm. :)
Andi, te egy hős vagy, ismételten meg kell állapítanom. De miért pont 49 kg, miért nem 50?

Andi írta...

Van remény, azért írtam meg gyorsan, hogy örüljetek! :-)

Azért 49 kiló, mert úgy kértem, hogy rakják tele két kosaramat, amennyi belefér. Első alkalommal 12-12 kiló sikerült, második alkalommal csak 12-10 kiló, és ezután vettem még 3 kilót mert ennyi kellett még a ketchuphoz. Jobb lett volna valami fantasztikusabb választ kitalálnom... :-)))

csincsilla írta...

iszonyat mennyiség, főleg ilyen icipici üvegekbe, minden elismerésem!
én is kaptam kóstolót, és az édesebb fajta hihetetlen jól vizsgázott ételízesítésből, fényéveket emelt egy egyszerű csirkemellen (brassói-alkatrészként szerepelt).
minden elismerésem!

mazsolla írta...

én is nagyon szeretem a kecsupodat!!! :)))

Andi írta...

Tudom, Mazsi, de idén te nem nyúztál az eltevésért, azért nem említettelek, bocsánat!

Névtelen írta...

Étel, fűszer elkészítésének elbeszélése közben miért emlegeted a szart? Az étvágyam is elment! A Kedvem is. Nincs gusztusod!