Csokis-zabpelyhes keksz, vörösáfonyával

A maradékfelhasználás jegyében. Meg a hideg miatt. Dorie Greenspan Baking című könyvének egyik kekszrecepjét pofoztam át egy kicsit, mert okvetlenül el akartam használni a maradék vörösáfonyámat és kókuszreszelékemet.
(Errefelé egyébként Andi szokott volt zabpelyhes kekszet sütni, ezt  meg ezt, egyik jobb, mint a másik.)

Hozzávalók:
- 250 gramm vaj
- egy csésze cukor (nálam fruktóz, barnacukor és kristálycukor keveréke)
- 2 nagy tojás
- 2 evőkanál víz
- (1-2 evőkanál tejföl)
- vanílliakivonat
****************
- egy csésze finomliszt
- egy csésze Graham-liszt
- fél csésze kakaópor
- egy nagy csipet sütőpor
- mokkáskanál só
- egy kávéskanálnyi őrölt fahéj, mokkáskanálnyi kávégranulátum
***************
- 2 csésze zabpehely
- egy csésze csokicsepp
- 100 gramm szárított vörösáfonya, néhány kanál kókuszreszelék

Bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra.
A szobahőmérsékletű, puha vajat robotgéppel habosra keverjük a vízzel, cukorral, vaníliával. Egyesével belekeverjük a tojásokat.
Egy másik tálban összekeverjük a liszteket, zabpelyhet, kakaóport, sütőport, sót, fahéjat, kávét, aztán mindezt hozzákeverjük a vajas masszához. Ha nagyon száraz lenne, akkor mehet bele az az 1-2 evőkanálnyi tejföl lazításként. Kemény, jól formázható tésztát kell kapnunk, de azért még keverhető legyen.
Most mehet bele a zabpehely, áfonya, kókusz, alaposan eloszlatjuk, ezt már fakanállal.
Kisebb diókat formálunk vizes kézzel, és sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, nem nagyon fog megnőni. A diókat kézzel kicsit lenyomkodtam. A fenti mennyiségből pont 77 darab lett.
Pontosan 12 percig sütjük, még kicsit nyersnek tűnik amikor kiveszi az ember, de nem kell kiszárítani.
Töményen csokis, időnként belefut az ember némi áfonyába vagy kókuszba, isteni, nekem nagyon ízlik.