2011. november 10., csütörtök

Csokis banán


Nemrég, amikor egy nagy fürt leárazott banánnal érkeztem haza, a fiam rávetette magát, és közben azt mondta, ő most leginkább csokis banánt szeretne enni. De hát hogy képzeled kisfiam, mondd el, és én megcsinálom neked! Hát, semmi, felelte, csak enném a banánt és csokit harapnék mellé. Te jó ég, ez borzasztó, gondoltam, de azért elkezdtem agyalni. Aztán ma, amikor A koleszterinszint csökkenthető szakácskönyvben a szezámmagos banán receptjével barátkoztam, rájöttem, nem nagy ügy, hiszen ez nem áll másból, mint darabolni, meglocsolni és megszórni, így alakult ki ez a nagyon gyorsan elkészíthető, egyszerű recept.



Egy-egy banánt feldaraboltam külön tányérba. A mikróban felolvasztottam fél tábla csokit egy kis tejszínnel, majd ráöntöttem a banánra. Mozsárban összetörtem egy kis mandulát és ezzel megszórtam a tetejét.

Azért majd egyszer a szezámmagos banánt is elkészítem magamnak, mert imádom a szezámmagot.


Tovább tartott megenni, mint elkészíteni, és alig kezdtük enni, már állhattam is neki a második adagnak. A gyermek nagyon meg volt elégedve saját találmányú desszertjével!



5 megjegyzés:

csincsilla írta...

micsoda szépséges tányérok!!!!!!!!!!

Andi írta...

Ugye??? :-) Beától kaptam!

Bea írta...

Tényleg, nekem is ismerős volt az a tányér :) És olyan deja-vu érzésem lett a banánt látva. Szerintem én valamikor gyerekkoromban ettem hasonlót. :)

mazsolla írta...

pont ezt akartam én is mondani, hogy annnnnnyira tetszenek azok a tányérok! amúgy mi a vikivel nuttelával szoktuk nyomi a banánt: egy kenet nutella,egy harapás,egy kenet nutella,egy harapás....viszont érdekes, a banános csokiktól meg rosszul vagyok (mármint a gyári banán ízű töltelékes csokitól). Én megértem a Tomát, ez egy isteni édesség! ;)

Andi írta...

Jézusom, nutella és banán! :-O