A világ legegyszerűbb vacsija: héjában sült krumpli sok vajjal és sült padlizsánnal

Hát ez tényleg leírásra sem érdemes recept (nem is recept), de muszáj írnom, mert Vikiék tegnap költöztek át az új lakásukba, és leginkább erről szeretnék beszámolni. De kaja mindenképpen kell még akkor is, ha semmi extra nem készült. Majd valamikor írni akarok egy finom sóskáról, de az szerintem nem illik ehhez az eseményhez, szóval most ez lesz.

Szoktam kapni padlizsánt is a testvéremtől, de amikor még nem volt ilyen jó dolgom, akkor is gyakran vásároltam és sütöttem padlizsánt és krumplit vacsorára, mert nagyon finom és nagyon gyors és nagyon egyszerű. A héjában sült krumplinak az a titka, hogy nagyon sok sót és vajat kell tenni rá, persze már csak a tányéron, utólag, a sütéshez nem kell semmi. A padlizsánnak meg a sok olívaolaj a titka, igyekszem nem sokat használni, de akkor tud igazán krémesre sülni, ha kap olajat rendesen. A fotók lámpafénynél készültek (éjszaka), ezért nem látszik, milyen szép is ez a kaja.

A padlizsánokat megpucoltam. Próbáltam már pucolás nélkül is, mert olyan jól néz ki az a szép lila héja, meg mert minden sztárséf pucolás nélkül használja, de nagyon idegesít, hogy utána kerülgetnem kell a héjat, mert legtöbbször szárazra, élesre sül. Volt már olyan, hogy a héjat is meg tudtam enni egy kajában, de nem tudom mi a titka, ritkán sikerül olyanra, ezért tutira akarok menni. Szóval meghámozom és felkarikázom a padlizsánokat olyan 7 mm vastagságúra (nem mérem!). Ha nagyon vékony lesz véletlenül, az se baj, mert az ropogósra fog sülni, de jobb, ha a többség vastagabb és krémesre sül. Meglocsolom olívaolajjal finoman, de az se lenne baj, ha nem finoman. Az olajozás úgy történik, hogy pár csepp olajat öntök az egyik karikára, és egy másik karikával szétkenem, így egyszerre lesz olajos mindkettő. Sietni kell, mert a padlizsán nagyon szomjas, gyorsan beszívja az olajat. Ezután sózom, borsozom.

Ez itt a képen másfél padlizsán, elég dagik voltak. A krumplikat dörzsiszivaccsal ledörzsölöm, félbevágom és egy picit megsózom. A vágott, sózott felüket egymáshoz dörzsölöm, állítólag ettől sül majd szép hólyagosra (néha igen, néha nem, mégse tudom kihagyni ezt a lépést). Én most 2 krumplit engedélyeztem magamnak éjszakára. Mármint éjszakai vacsira. Betolom a sütőbe 180 fokra légkeveréssel és szép pirosra sütöm.

Még melegen a krumplikra teszem a vajdarabkákat, sőt ha elolvad, újabb darabkákat teszek rá, jól megsózom és eszem. A padlizsánokra görög joghurtot is lehet tenni, mert úgy is finom, de legtöbbször csak így csupaszon szoktam enni. Nagyon szeretem. Csak persze erre a kajára nem szabad 15 km-es túrát szervezni, mert 20 percen belül rám törne a kibírhatatlan éhség. Amikor ez a kaja, akkor utána szépen menni kell csicsikálni.

Szóval a költözés. Csütörtök estére minden be volt csomagolva, mert pénteken reggel jöttek a szállítók. Szegény Amy alig talált a matracának egy talpalatnyi helyet.

De aztán nem tévesztette szem elől azt a dobozt, amelyikbe a jutifalatokat csomagolták. Ezt ügyesen őrizte egy darabig. (Annyira édes!)

Másnap, amíg a költözés zajlott, tesómnál volt napköziben, ahol a tiltott zónába keveredett valahogy, és ott véletlenül elaludt egy kicsit fura pózban. Tesóm rendes volt, mert csak nagyon óvatosan pakolászott a lakásban, nehogy megzavarja Amyt a pihenésben. Ezért nem is tudott közelebbi képet készíteni sajnos.

Itt neki nem lenne szabad lennie! 

Ezalatt a régi lakás kiürült:

És az új megtelt. Ilyen csodálatos terasza van, ahonnan a hegyeket lehet nézni reggelizés közben. 

Vagy egy fröcsivel a kézben. Fantasztikus, hogy milyen messzire el lehet látni! Ha én kinézek az ablakomon, egyik oldalon egy hülye panelházat látok, a másikon meg egy másik hülye panelházat. Szeretnék egy tetőteraszt én is!

Nagyon szerencsések voltak Vikiék, hogy erre a hétre is valamennyire lehűlés jött, így a költözés nem 40 fokban zajlott, csak 35-ben. Muszáj megírnom, mert kérték a kánikularajongó rokonaim, hogy ezen a héten kedden (06.27.) jól lehűlt a levegő, amitől kedden, szerdán és csütörtökön, sőt talán még pénteken is este/éjszaka olyan hideg volt, (10-15 fok), hogy én a margitszigeti bulimon 2 pulóvert és egy széldzsekit vettem fel és úgy sem éreztem komfortosan magam. Egyik reggelre még a lakásom is lehűlt (27 fokról) 21 fokra! Egyszóval tényleg hideg volt. Idén a júniussal elégedett vagyok, csak egy hét volt kibírhatatlan, amikor éjszaka se hűlt le, de most olyan jó. Kíváncsi vagyok, milyen lesz a július, ami ma kezdődött.