2023. július 24., hétfő

Baba ganoush (vagy baba ghanoush) - a közel-keleti padlizsánkrém

 

Tahiban voltunk megint az előző hétvégén, és oda készült néhány újdonság, amikre már olyan régóta vágyom. Annál sokkal több tervem van, mint amit meg tudnék egyedül enni, ezért mindig áldozatokra várok. A mostani áldozatokra Tahiban csaptam le ismét. Készült ez a libanoni padlizsánkrém, sültpaprika-saláta és ajvár. Sajnos a terülj-terülj asztalkáról most nem tudtam képet csinálni, mert lemerült a fotósfelszerelésem. Réka csinált néhány fotót másnap a maradékokról, hogy segítsen, de minden képen van valaki, úgyhogy azokat nem teszem ide, viszont tök jó, hogy segítenek felidézni, hogy mik is készültek most hétvégén. Mert szokás szerint rengeteg mindenféle finomság volt. Anna sütött valamilyen disznóalkatrészt lassú tűzön, ahogy múltkor az oldalast, és csinált zsályás fehérbabsalátát, pesztót, körözöttet, és folyamatosan érkeztek a különféle formájú és fűszerezésű frissen sült kenyerek és focacciák. Az egyik kenyér különleges tulipánformát kapott, az utolsó szállítmány készítését megpróbáltam Toma telefonjával lefotózni, de egy kivétellel mindegyik képbe belelóg az ujjam:


A fiúk nem ettek belőle, mert szerintük ez nem tulipánforma. Szerintem meg ne igyanak annyit!


Réka pedig hozott egy nagyon finom ecetes szilvát, amit nem ő készített, de nagyon finom volt, főleg, miután megsóztuk, mert akkor lett tökéletes. És sütött egy isteni répatorta muffint, ami nem volt tele dióval, ezért majd kipróbálhatom a családomon is. Megvan a reci, hamarosan azt is megírom, úgyis olyan sokszor kell répát menteni a boltból. 


A padlizsánkrém pedig úgy készült, hogy múlt hétvégén (a legnagyobb melegben) megsütöttem a padlizsánokat a sütőben 180 fokon légkeveréssel. Azzal kell kezdeni, hogy késsel több helyen meg kell szurkálni, és utána addig kell sütni, amíg kemény, és itt-ott fekete nem lesz a héja. Többször be kell nyúlni a forró sütőbe, megforgatni a padlizsánokat, hogy minden oldaluk lehetőleg jól megsüljön. (Ehhez az kell, hogy szeressük a padlizsánkrémet nagyon!) Ez kb. 30 perc, közben lehet beszélgetni Micikével a Messengeren. Őt nem zavarja, ha időnként felugrálok megforgatni a padlizsánokat. 

Amikor megsültek, áttettem őket kicsit csöpögni és hűlni egy szűrőbe, amit egy tálba állítottam. A kihűlt padlizsánokról lehúztam a lila héjukat és egy dobozban betettem a mélyhűtőbe őket, hogy indulás előtt összeállítsam majd a padlizsánkrémet.

Jó név ez a baba ganoush neki, csak nem lehet megjegyezni. Volt itt minden, Rékával sziporkáztunk: baba gulyás, mama gulyás és a többi, ami nem jut eszembe.

Hozzávalók:
  • 2 közepes padlizsán megsütve, héjatlanítva, jól lecsöpögtetve
  • 2 evőkanál tahini
  • 3 evőkanál citromlé
  • 2 (vagy inkább több!) evőkanál olívaolaj
  • 1 gerezd fokhagyma apróra vágva
  • ½ teáskanál só
  • kicsi bors
A mélyhűtőből elővettem a padlizsánt és megint szűrőbe tettem, ott olvasztottam fel. További levek csöpögtek ki belőle. (Lehet frissen sült, lecsöpögtetett és héjatlanított padlizsánnal is innen folytatni, nekem előre el volt készítve.) Mindent az aprítógépbe tettem, és krémes állagúra pürésítettem. Kétszer tettem még hozzá további 1-1 löttyintésnyi olívaolajat, mert úgy éreztem, jó lenne. Amikor elkészült, áttettem egy tálba és díszítettem.

Hozzávalók a tálaláshoz:
  • friss petrezselyem apróra vágva
  • kicsi füstölt pirospaprika
  • olívaolaj
A tálban árkokat készítettem a padlizsánkrém tetején, és az olívaolajat ráöntöttem. Megszórtam végül a füstölt paprikával, és ollóval vagdostam rá friss petrezselymet. Tahiban friss kenyérrel, focacciával, bolti tortillachipsszel, zöldségekkel ettük.

Frissítés! Készült egy második baba ghanoush is pár hónappal később, és az sokkal jobban sikerült szerintem, érdemes azt is kipróbálni. Az abban különbözik hogy jó hosszú ideig csöpögtettem a sült padlizsánokat, hogy minél kevésbé folyós legyen majd a krém. Meg a fűszerekben is, de szerintem nem emiatt lett az jobb.

Itt pedig a napi cuki rovatban Winston bemutatja, hogy szoktam dolgozni ebéd után. Nagyon nem bírom a meleget, és kábé ezt szoktam előadni én is. 

27 nap van még augusztus 20-ig. Tesóm már zokog. Én kezdem úgy érezni, hogy túl fogom élni ezt a nyarat is. Winston velem van!

További padlizsánkrémek a blogon:

Nincsenek megjegyzések: