Körülbelül tavaly ilyenkor Rékával elhatároztuk, hogy minden héten fogunk valamit kézműveskedni. Azt vettem észre, hogy ezek a fogadalmak jól működnek, Gabival például azt határoztuk el, hogy minden hónapban megyünk legalább egyszer kirándulni, akár bringával, akár gyalog. Eddig sikerült is nagyjából betartani, a havi egy túra is megvolt mindig, és Rékával a heti egy kézműveskedés is majdnem mindig összejött. Novemberben és decemberben inkább sütöttünk, de volt olyan, hogy ellógtuk a kézműveskedést és inkább filmet néztünk, viszont amivel a kézműves foglalkozásainkat kezdtük, azt is meg szeretném itt mutatni.
A papírkosárfonással már régóta szemeztem, nagyon érdekel a kosárfonás is (amiben DT nagyon profi), és érdekel az újrahasznosítás is. Ráadásul imádom a kosarakat (is), úgyhogy minden szempontból tökéletes hobbi a papírkosárfonás. Úgy kezdődik, hogy reklámújságokat egyforma csíkokra szabadalsz, majd egy hurkapálca segítségével feltekered egyforma szálakká, megragasztod a végét, hogy ne kezdjen kitekeredni, és amikor már jó sok ilyet csináltál, akkor pont úgy fonod a kosarat, mintha vesszőből csinálnád. A neten sok videó van erről, mi innen tanultuk.
Itt látszik az úgynevezett fonópálca:
Ez az egyik legjobb kézműves foglalkozás, mert amíg a szálakat tekerjük, lehet közben enni, inni, és jó sokat dumálni. Nem kell odafigyelni, nem kell gondolkodni, pont olyan, mint régen a kukoricafosztás vagy morzsolás.
Szóval elkezdtünk inkább sütni, mert Réka meg akarta tanulni a Pepperkakort, aztán beneveztünk az IKEA versenyre (vagy fordítva volt a sorrend?), és végül találtuk ezt a Kerek flódni pite receptet, amit egyedül sosem próbáltam volna meg, de Réka lelkes volt szerencsére.
Követtük a receptet, szerintem nem tértünk el tőle semmiben, de azért leírom ide, mert volt már olyan, hogy a belinkelt recept eltűnt.
Hozzávalók a tésztához:
- 20 dkg finomliszt
- 20 dkg rétesliszt
- 20 dkg vaj
- 8 dkg porcukor
- 1 csipet só
- 1 késhegynyi sütőpor
- 80 ml fehérbor
- 2 nagyobb tojás sárgája
A mákos réteghez:
- 15 dkg mák
- 6 dkg porcukor
- 1,5 dl fehérbor
- 1 marék mazsola
A diós réteghez:
- 15 dkg dió
- 8 dkg porcukor
- 1,5 dl fehérbor
- 3 dkg étcsokoládé
Az almás réteghez:
- 3 közepes alma
- 2 ek méz
- 0,5 citrom leve
- 1 tk őrölt fahéj
- 0,5 tk őrölt szegfűszeg
Az összeállításhoz:
- 10 dkg sűrű házi szilvalekvár
A tetejére:
Jó hosszú a lista. Már az is őrületes szervezést igényel, hogy minden hozzávaló meglegyen! Pihenésképpen megmutatom, hogy miután megnéztük a nyerő versenyzők fotóit, arra jutottunk, hogy azért nem kerültünk be az első 20-ba az IKEA sütisütő versenyen, mert nem volt eléggé feldíszítve a sütink a fotón, ezért csináltunk díszes képet is erről a szegény Flódniról, íme:
Ízléses, ugye?
Na, akkor kezdhetjük a sütést a tészta összeállításával:
A tésztához a kétféle lisztet összekevertük a robotgép táljában, hozzáadtuk a sót, a sütőport és a porcukrot. Amíg a robotgép keverte a liszteket és a többi porállagú cuccot, a hideg vajkockákat beledobáltuk, és megvártuk, hogy morzsás állagú valamit kapjunk. Ehhez hozzáadtuk a tojássárgákat, végül a hideg bort is beleöntöttük, és addig kevertük, míg összeállt a tészta.
Nagyon fura, hogy a tésztába bort kell tenni, de nekem bejött. Réka ráadásul a 80 ml fehérbort 8 dl fehérbornak értette (vagy csak úgy tett), így hát 2 üveg bort hozott, de nem baj, mert a többinek is lett jó helye.
Amikor a tészta összeállt, folpackba csomagolva betettük a hűtőbe pihenni. Ezalatt elkészítettük a töltelékeket:
A mákos réteghez:
A mákot megdaráltuk a cukorral. A bort egy kis lábosban megmelegítettük, hozzáadtuk a mazsolát, és leöntöttük vele a cukros mákot. Jól összekevertük.
A diós réteghez:
A bort a cukorral kicsit összeforraltuk (csak amíg a cukor megolvadt), és leöntöttük vele a darált diót. Ezután hozzáadtuk az összetört csokit és jól összekevertük.
Az almás réteghez:
Meghámoztuk, lereszeltük az almákat, jól kinyomkodtuk és rácsavartuk a fél citrom levét. Hozzátettük a mézet és a fűszereket és ezt is jól összekevertük.
Most jön a süti összeállítása és sütése:
A tészta kétharmadát kinyújtottuk, sütőpapíros, 24 cm-es tortaformába tettük úgy, hogy oldalt is legyen tészta, nem csak alul. Az eredeti receptben 22 cm-es piteforma van, de a piteforma túl alacsony lett volna ehhez a sütihez, úgyhogy a nagyobb tortaformát használtuk. Viszont így elég vékonyka lett a tészta a rétegek között. Úgyhogy ha van, inkább a 22 cm-es tortaformádat használd.
Na szóval, a tésztát beleigazítva a formába, és a következő lépés, hogy megkentük vékonyan a szilvalekvár felével, majd a mákos töltelékkel.
A maradék tésztát három egyenlő részre osztottuk, az első harmadát kinyújtottuk, és ráigazítottuk erre a rétegre. Ezt megkentük a szilvalekvárral, és rásimítottuk a diós tölteléket.
Befedtük a következő egyharmad tésztával, amit persze kinyújtottunk előtte. Erre halmoztuk az almás tölteléket, és az egészet befedtük az utolsó kinyújtott harmad tésztalappal.
A széleket jól összenyomkodtuk, a tetejét megkentük a felvert tojással, és megszurkáltuk több helyen.
170 fokon sütöttük 50 percig, és kirepedt. De nem baj, mert Réka nem veszi túl komolyan az ilyen tragédiákat, meglátja mindenben a lényeget:
Még langyosan megkóstoltuk, de persze pár falat után feladtuk, mert annyira nehéz ez a süti. Rékáéknál volt, aki 2 szeletet is megevett ebből (nem tudom hogy bírta), de a gyerekeknek jobban ízlett volna bor nélkül, meg a szilvalekvár se jött be, ha jól emlékszem. Amikor kihűlt a torta, akkor nekem nagyon ízlett, de akkor se bírtam egyszerre sokat enni belőle. Az én családom nem kóstolta, mert mindegyik réteggel van valakinek valami baja.
Napi cukinak meg megmutatom Réka és Roland örökbefogadott, mentett kutyusát, Zorát:
És legközelebb istibizi jön a mi örökbefogadott mentett kutyánk is...
(Vizsgakérdés a hosszú receptből: Hány üveg bort hozott Réka?)
