2008. június 28., szombat

Brassói, ahogy apu csinálta


Még aputól tanultuk tesómmal ezt a fajta brassóit és nagyon-nagyon szeretjük. Emlékszem, amikor egyszer utoljára együtt csináltuk, hogy keverte össze a lábosban a pörköltet a sült krumplival. Ezt a fázist én legtöbbször kihagyom, mert nincs kedvem újabb edényt mosogatni.

Akkor szoktam ezt főzni, amikor szeretnék már magamnak is csinálni valamit, amit a gyerekek semmiképpen nem esznek meg. Ezt a kaját 3, sőt akár 4 napig is képesek enni, nekem esténként csak újabb adag krumplit kell hozzá sütni, és kész is a vacsorájuk.

Pont úgy készül, mint egy rendes pörkölt: sok hagymát kell dinsztelni; csak az a különbség, hogy a jól megdinsztelt hagymára egy 3-4-5 gerezd fokhagymát kell nyomni. Ezután teszek bele egy apróra vágott paradicsomot, sót, borsot, és jöhet a hús. Én már csináltam ezt a fajta brassóit pulykamellből, csirkemellből, sertéscombból. Most ez utóbbi játszott. Rádobom a hagymára a húst, kicsit forgatom rajta, már amennyi türelmem van, de jó lenne jól megpörkölni a húst, mielőtt felengedem vízzel, csak hát nem mindig szánom rá az időt. Amikor felengedtem vízzel, beledobok még egy paprikát is és együtt főzöm. Jó bő lére hagyom, de azért sűrűsödjön be a sok hagymától, és amikor kész, sütök rá kockára vágott krumplit és vagy összekeverem, vagy nem, de mindenképpen tejfölös uborkasalátával vagy (mint most) jó fokhagymás kovászos uborkával tálalom.




Hogy apu kitől tanulhatta, nem tudom, és sajnos már nem is fogom megtudni.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

appáááááááám, de megenném!