2009. július 5., vasárnap

Perzsa rizses csirke


Ezt a receptet Stahl Judit: Gyors szárnyas ételek (szerintem egybe kéne írni: szárnyasételek) c. szakácskönyvében találtam. Amikor először megpillantottam a képet róla, eléggé megkívántam, és már másnap rohantam aszalt meggyet venni. Aztán megláttam az árát, és először azt gondoltam, ezt a hozzávalót inkább lecserélem valami másra, később az egészet elhalasztottam jobb időkre, amikor majd nem sajnálom a pénzt ilyenekre. (Szerintem ilyen sose lesz!)

Aztán legnagyobb szerencsémre jött Hédi és Ági blogja, benne egy lelkesítő írás a meggy aszalásáról és hirtelen minden nagyon egyszerű lett. Az egész meggyaszalásnak tulajdonképpen emiatt a kaja miatt álltam neki, de aztán olyan finomra sikerült, hogy ma is aszalódik egy dupla adag a sütőben. Megpróbáltam az erkélyen a napon, csak sajnos délutánra beborult. Mert hát akkor lenne az igazi, ha az egész meggyaszalást meg tudnám oldani napenergiával, ahogyan Ági! :-)


Hozzávalók a perzsa hagymához:

- 2 nagy fej vöröshagyma
- 5 dkg vaj
- só
- 1/2 kávéskanál őrölt fahéj
- 1/2 kávéskanál őrölt gyömbér
- 1/2 kávéskanál őrölt kömény
- 10 dkg pirított, sózott pisztácia (megtisztítva 5 dkg) kifejezetten durvára törve

A két nagy fej hagymát megpucoltam, megmostam, vékony karikákra vágtam és az olvasztott vajon 25 perc alatt aranybarnára pároltam. Amikor az olvadt vajra dobtam, megsóztam, kicsit összekevertem, beállítottam a főzőórát és a párolási idő alatt kétszer-háromszor megkevertem. Amint elkészült, beledolgoztam a fűszereket és az 5 dkg pisztácia egyharmadát. Átöntöttem egy tálkába, mert a serpenyő kellett a folytatáshoz.

Hozzávalók a rizses csirkéhez:

- 35 dkg csirkemellfilé
- só és frissen őrölt bors
- 1 csomag újhagyma
- 1 narancs
- 4 evőkanál olivaolaj
- 25 dkg rizs (2,5 dl-es bögre rizs)
- 10 dkg aszalt meggy (sajnos nekem nem maradt ennyi!)
- 1,5 dl fehérbor
- a tálaláshoz 1 marék friss mentalevél

Amíg a hagyma párolódott, a csirkét felcsíkoztam, sóztam, borsoztam, az újhagymát megmostam, felkarikáztam, a naracs levét kinyomtam és a pisztáciát megpucoltam, durvára törtem. Vagyis hát nem akarok hazudni: tesóm törte durvára a mozsárban, mert szerencsére megérkezett ő is, megkóstolni ezt a különleges kaját.

A kiürült serpenyőbe öntöttem az olajat, és szépen megpirítottam rajta a csirkecsíkokat. Amikor elkészült, kiszedtem egy tányérba, a helyére került a felkarikázott újhagyma. Ezt kevergetve megfonnyasztottam, hozzáadtam a bögre rizst, 2-3 percen át együtt kevergettem őket, hogy a rizsszemeket mindenhol bevonja az olaj. Ezután a hagymás rizsbe belekevertem a csirkecsíkokat, az aszalt meggyet, a pisztácia kétharmadát. Felöntöttem a borral, a leszűrt narancslével, és 4-5 dl vízzel. Megsóztam, felforraltam, majd alacsonyabb hőfokon készre főztem.

Tálaláskor a rizses csirkére halmoztam a perzsa hagymát, és megszórtam egy nagy csokor apróra vágott petrezselyemmel. Azért nem mentát szórtam most rá, mert nemrég úgy "elmentáztam" valamelyik kajámat, hogy most nem kívántam. Ha kaptam volna valahol, biztosan egy nagy csokor apróra vágott korianderrel szórtam volna meg a perzsa rizses csirkét. Így is nagyon finom lett: a rendkívül édes hagymát jól ellensúlyozta az itt-ott felbukkanó aszalt meggy savanykássága!


És most Csicsilla kiscicás támadására válaszul jöjjön néhány fotó Poczakról, mert ő is eléggé cuki!


Zuhanyozás után kidobja habtestét a napra. Épp most szimatolja ki magának a legmegfelelőbb helyet!


Megtalálta! :-) Na hát láthatjátok, tesómmal mi is ilyen elégedett arcot vágtunk vacsi után! :-) Köszi, Poczak, a bemutatót!

20 megjegyzés:

tata írta...

igazán nagyon finom vacsi volt!!! nagyon különleges. a mopsz meg má megint mit keres itt! :) annyira szép!!!

Andi írta...

Hát a mopsz az ellentámadás! :-) Télleg nagyon szép! :-D

VOKinga írta...

Rengeteg meggyet főztem be az elmúlt 3 hétben, mostanra majdnem kopasz a fa -bárcsak hamarabb olvastam volna az aszalós ötletedet! Sebaj, mentem jövőre. Megkérdezhetem, hogyan tárolod az aszalványokat?

Andi írta...

Még nem kellett tárolnom, mert mind elfogyott, de a következő adaghoz majd kérek Ágitól tárolási ötleteket. Pedig mintha már írt volna erről a blogjában, de nem emlékszem sajnos. Megírom, ha megtudom! :-)

Hedvig írta...

Ez a kaja nekem nagyon bejönnne, de hogy ilyet főzhessek, ahhoz a párom valahova el kell küldeni itthonról, mert a falnak menne tőle. Kivárom a megfelelő pillanatot, majd egyszer...
A mopsz is ariariari! Vakarást küldök a hasára.

Hedvig írta...

Bírom és használom is Stahl receptjeit, de ez a gyors szárnyas cím... Valami egerészölyv- vagy sólyomsteak jut róla eszembe.

Andi írta...

Hát igen! És főleg, hogy az ételeknek van szárnya: szárnyas ételek... Hát elképzelem!

A párodnak mi a baja ezzel a kajával? Egyébként az én fiam se szereti az ilyeneket, ezért hát neki fasírt volt a vacsi. :-)

csincsilla írta...

én is kinéztem már ezt a csirkét, akkor ezek szerint ehető? a poci meg egy tündér, nekem főleg a portréi tetszenek, ámbár ez az áramvonalas body sem semmi:) mint egy kis főka!

tata írta...

nem főka!

Andi írta...

:-)

viki írta...

de szép kajaaa ... :) meg de széép fóka :D! mostmár anya dublőre is?

Hedvig írta...

szárnyas étel = sültgalamb

tata írta...

mér az én dublőröm? hasonlít a testalkatunk? vagy az arcunk? :)

viki írta...

bemutatta hogy nézel ki perzsa rizses csirke után. mi ez ha nem dublőr? dublőrt mindig úgy választ a rendező (blogszerkesztő...) hogy minél jobban hasonlítson :D :P :P!

tata írta...

ajaj! ilyen gyönyörű lennék? :)

viki írta...

na végre hogy leesett! :)

Andi írta...

Hédi, akkor külön kell írni? :-) De ciki! :-)

Viki, köszi a fókaképeket!

mazsolla írta...

uuuuristen de megkivantam!!!!nagggyon guszta!!a mopszot muszaj volt??:D nembiiiiiirom (mar nelkule....:D)

Ági írta...

Sose bánd, hogy nem jutott rá korianderzöld, mert idén próbaképpen ültettem, és olyan undorító, büdös csótányszaga van, hogy képtelen lennék megenni! Csak elrontaná ezt a csodás, guszta kaját! Fene egy gyomra lehet a Stahl Juditnak, hogy annyi ételbe beleteszi a korianderzöldet!

Andi írta...

De én is imádom, Ági! :-)))