Baba ghanoush 2.

Múlt pénteken úgy volt, hogy Olgival moziba megyünk, de egész nap esett az eső, és amikor elállt, akkor orkánszerű szél süvített kint, hát teljesen elment a kedvünk. Esőben, szélben nem szeretek bringázni. A bé verzió váratlanul az volt, hogy nálam fogunk fröcsizni és dumálni. Jó, nem annyira váratlan, mert majdnem minden héten összeülünk egyszer, de most tényleg nem inni akartunk, hanem filmezni. Szóval váratlanul nálam voltunk, és gondolkodtam, mit is tegyek a bor mellé: vegán sajtkrémet, lencsehummuszt vagy padlizsánkrémet, vagy baba ghanoush-t. Ez utóbbi nyert, mert volt a mélyhűtőben egy adag sült padlizsán. Az egy adag = egy darab. Ez pont egy estényi adag. A többihez meg túl sok energia kellett volna, ami nekem péntek estére már egyáltalán nincs. 

Ottolenghi Jeruzsálem c. szakácskönyvében a baba ghanoush-ról egy oldalon keresztül értekezik, de nem ír receptet. Azt fejtegeti, hogy óriási egyet nem értés van abban, hogy kell-e bele tahini vagy sem. Az egyik BBC főzős-műsorban valaki azt mondta: "Ha nincs benne tahini, akkor ez nem az!" másvalaki szerint pedig: "...a baba ghanoush egyáltalán nem tartalmaz tahinit - csupán kockákra vágott zöldségeket, citromlét, fokhagymát és olívaolajat -, és ha az ember tahinit ad hozzá, onnan kezdve egyszerűen csak padlizsánsalátának hívják". Kedvencem (Y.O.) az első hozzászólóval ért egyet, tehát ad hozzá, ezért én is!

Az előző (és egyben legelső) baba ghanoush-om kissé híg lett, csalódott voltam, hogy ez lenne az? És nem! Mert most rákészültem a feladatra, és eleve úgy tettem el a mélyhűtőbe a jól megsütött padlizsánt, hogy egy napig szűrőben csöpögtettem. Minden lé távozzon belőle! Gondoltam, felolvasztani is szűrőben fogom, hogy ha még van lé, az is tűnjön el, de erre most nem volt idő, mikróban kellett felolvasztanom hirtelen.

Ezek voltak most a hozzávalók:

• egy padlizsán héjában jól megsütve, lecsöpögtetve, héjatlanítva
• 1 jó kávéskanál tahinipaszta (kezdjetek kevesebbel, hátha még szokni kell nektek is az ízét)
• 1-2 kávéskanál majonéz (muszáj volt, mert a tahiniből nem egyet, hanem másfelet tettem és kicsit sok volt, enyhíteni akartam az ízt)
• 3 cm-es újhagyma apróra vágva
• só, bors, őrölt római kömény, fokhagymagranulátum
• a tetejére: olívaolaj, őrölt bors, őrölt római kömény, füstölt pirospaprika és reszelt-szárított citromhéj (bolti!)

Véletlenül kimaradt belőle az olívaolaj és a citromlé, de most már tudom, hogy semmi nem lényeges, csak a padlizsán és a tahini, a többi csak lehetőség.

Szóval, mint írtam, megsütöttem egyszerre több padlizsánt, aztán adagonként mélyhűtőttem. Most mélyhűtés előtt még forrón felhasítottam a héját, és így tettem egy szűrőbe, amit egy lábosba illesztettem, és betettem a hűtőbe egy éjszakára és egy napra, hogy csöpögjön ki belőle minden lé. Ezután lehúztam a héját, le is kapartam róla a padlizsánhúst. Ezen a ponton le lehet fagyasztani vagy lehet folytatni az elkészítést.

Összeállításkor csak beletettem mindent az aprítógépbe és összedaraboltam, de úgy, hogy ne legyen teljesen krémes, bár erre semmi hatásom nem volt, ahogy kikerült onnan a krém, most véletlenül pont jó lett az állaga. 

Olgi azt mondta: Ez nagyon finom! és el is fogyott mind. Tortillachipsszel mártogattuk, ami sajnos bolti volt.

Elfogytak a napi cuki fotóim, most csak egy álmos Amyt tudok mutatni:

Felébresztették szegényt az Álló Fül Szépségverseny fotózása miatt, és én úgy látom, hogy nem túl boldog, de azért próbál mosolyogni begyógyult szemekkel. Tündér!