2010. március 9., kedd

Édesköménysaláta

Édesköményt még sosem ettem. Tetszik, hogy egyre többféle egzotikus gyümölcs és zöldség kapható, gyakorlatilag már a sarki kisboltokban is. Boldogult ifjúkoromban még sorba kellett állni a banánért, a kivi meg, ami ma már az almánál is olcsóbb, egy nehezen beszerezhető egzotikus gyümölcs volt. Ma meg már nyűgös vagyok, ha a helyi kisboltban éppen nincsen gyömbér vagy fonnyadt az ananász. Elvarázsolnak a különleges zöldségek, az ember fogdossa, szagolgatja, tapogatja őket, aztán annak is eljön az ideje, hogy hazaszállítson néhány példányt.

Beatbull grépfrútos és narancsos receptjét kombináltam össze, némi ötletet/ihletet merítvén még egy chili és vaníliás receptből is. A végeredmény finom, különleges előétel lett, tényleg jól ment egymáshoz az édeskömény ánizsos íze meg a narancs és a grépfrút édes-savanyúsága. Ritkán eszünk kenyeret salátához, de ehhez tényleg kell egy friss bagett, amivel ki lehet tunkolni a finom, olívás-gyümölcsös levet.

Hozzávalók:
– 2 fej édeskömény
– 3 vérnarancs
– egy negyed grépfrút
– 4 + 1 evőkanál olívaolaj
– 1 teáskanál méz
– só, bors

Az édesköménygumókat alaposan megmostam, az apró, zöld leveleit levágtam és félretettem az öntethez, a szárakat levágtam, keresztben felkarikáztam a gumókat, olyan fél centi vastagra. A megmaradó kisebb részeket szintén félretettem az öntethez. A karikákat fogpiszkálóval átszúrtam, hogy ne essenek szét. Egy kanál olívaolajon öntöttvasserpenyőben mindkét oldalát kb. másfél-másfél percig pirítottam, közben sóztam, borsoztam.
A narancsokat meghámoztam, felkarikáztam. Egy tányér alját kiraktam a narancsszeletekkel, erre rátettem a ropogósra sült édesköménykarikákat (most már kihúzhattam a fogpiszkálót). Egy kis üvegbe beleraktam az öntet hozzávalóit: az apróra vágott zöld leveleket, a szintén apróra vágott maradék nyers édesköményt, a fél grépfrútot, fehér bundájától megszabadítva, felaprózva, meg a 4 kanál olívát, pici sót, borsot, kanálnyi mézet. Jól összeráztam, és csak közvetlenül a tálalás előtt öntöttem rá a salátára.

A képet Imi csinálta.

5 megjegyzés:

Andi írta...

Jamie használ mindenbe édesköményt. Én egyszer kóstoltam, de borzalmas élmény volt. Talán eljött az ideje az újabb kóstolásnak, ez annyira jól néz ki!

Szeretem, hogy ilyen kis szorgoska vagy mostanában! :-)

Ági írta...

Én a zöldjét nagyon szeretem, van is a kertben, de nem a gumós, hanem a zöld leveles - magtermős fajta. Házilag főzött babakajákba kiváló zöldfűszer, nem puffad föl tőle a babapoc. Nyáron sokszor eszek rántott cuccokhoz édesköménnyel ízesített tartármártást.

csincsilla írta...

Ági, vetetted? vagy hogy került a kertbe? mert a zöldje engem is érdekelne, az volt a legfinomabb része, és talán nem olyan nehéz a termesztése sem:)

Ági írta...

Még Hédi vetette, amikor itthon lakott, olyan tíz éve. Azóta még a második szomszéd kertjében is van, úgy elszórta a magjait. Igen, lehet nevelni nagyobb cserépben. Nálunk a kertben szabadon olyan 1,5X 1,5 méter magas, gondolom, cserépben valamivel kisebbre nő. Bátran próbáld meg, szerintem tuti siker. Nekem is a zöldje ízlik a legjobban!

csincsilla írta...

akkor valahol próbálok vadászni magot:)