Hármashatár-hegy - Tavasz - Éva szülinapja

Jaj, hányszor készültünk már Évával kirándulni, de az utóbbi időben nem jutottunk el sehova. És majdnem ez a kirándulás is meghiúsult, annyi munkám jött össze a hétvégére, de most nem hagytam magam! A tavasz első napján, és Éva holnapi szülinapjának megünneplése miatt is, úgy hajtottam, hogy mehessek! És végül annyira, de annyira jól esett!

Szóba került egy 12 km-es céges túra is, de ennyi időt sajnos nem tudtam kiszakítani. Talán majd legközelebb. Mi most a Szépvölgyi úton felmentünk kocsival, majd a Remetehegyi úton hagytuk valahol a kocsit. Onnan indultunk az úgynevezett panoráma körúton egy kellemes sétára.

Nagyon rövid szakaszokon és csak kevésszer volt ennél meredekebb az út! :-) Erre vágytam! Bár Éva hiányolta a 90 fokos lejtőket. Szeret kinyiffanni, az okoz neki örömet.

Hiányoltuk a színeket, meg a fák lombját, de a kellemes levegő, a madárcsicsergés és a csend nagyon jól esett. Sok mosolygós, barátságos kirándulóval, futóval találkoztunk, mindenki előre köszönt mindenkinek, ez is csodálatos volt! Na és azok a gyönyörű biciklis fiúkák...

Találtunk egy ilyen megjelölt pihenőhelyet, de nem tudtuk elolvasni, mi áll a táblán, és nem csak a rozsdafoltok miatt. Láthatóan megpróbálták ellopni innen a fémgyűjtők ezt a táblát, de nem sikerült.

Több ponton találkoztunk ilyen magasságjelöléssel, de ez sem volt mindenhol olvasható. Ez itt 1345 métert ír.

Ez a kis dongó még nem tudott repülni, kóvályogva sétált az úton. Biztos fáztak még a szárnyai. Aggódtunk érte, hogy a rengeteg biciklis és futó közül valaki véletlenül nem veszi észre, és...

A panoráma körútról a látkép: kicsit párás volt az idő, azért ilyen homályos a kép. Bosszankodtunk, hogy nincs egy normális turistatérképünk, amiből megállapíthatnánk, hogy mit is látunk. Sajnos nem tudtuk.

Gyönyörű hóvirágtelepekkel is találkoztunk, sütkéreztek a gyenge napsütésben.

Rengeteg ilyen bogarat is láttunk, ezt a szépséget itt a képen megpróbáltunk összeházasítani egy másikkal, de az elkergette pártfogoltunkat, még centimétereken keresztül üldözte, ahogy az menekült. A Hédi beszámolójában fotózott bogárhoz hasonlít, talán ez is egy nünüke, és talán az volt a probléma, hogy két hímet próbáltunk összehozni. Mindenesetre jegyezzük meg, hogy így néz ki a nünüke! :-)

Érdekes, síbottal futó férfiakkal is találkoztunk, az egyik futtában viccelődött, hogy ne aggódjunk, nem tapossa agyon pártfogoltunkat, és nézzük, itt egy giliszta is, majd továbbrohant. A giliszta amúgy egy ezerlábú volt.

És a kedvencem, a tücsök. Kettőt is láttunk, ahogy a háza ajtajában napozott. A rácsodálkozás annyira elterelte a figyelmünket, hogy alig tudunk elugrani hátizsákostól, kabátostól egy biciklis útjából.

Hédinél találtam meg ennek a szép kis sárga virágnak a nevét: sárga tyúktaréj. Hédi azt írja róla, hogy "Védett ám, eszmei értéke 5000 Ft!" Ez igen!

Jártunk a zöld kereszt, a zöld vonal, kék vonal, kék félkör, sárga vonal útvonalakon, hogy mindez összesen hány kilométer volt, azt nem tudom, de három órát sétáltunk és nagyon elfáradtam.

Éva szülinapjára tekintettel a végén úgy tettem mintha nem tudnám, merre hagytuk a kocsit, és hagytam, hogy Évának legyen igaza az irányt illetően. :-) Pedig én általában jobban szoktam tájékozódni nála... Boldog szülinapot!