Mivel a szédülés miatt nem tudtam bevásárolni, nincs itthon semmi kenyérféle, amiből holnap szendvicset készíthetnék a gyermekemnek. Gondolhatnátok, hogy tele a mélyhűtő házi péksütikkel, de sajnos nem így van, én nem szoktam nagyüzemben gyártani, mint Csincsilla. Egyszerre maximum egyheti adag sül nálam, de még fejlődhetek...
Szemirámisznál bukkantam ezekre a gyönyörű sokmagvas bucikra, de én még sosem próbálkoztam öregtésztával és most se sikerült egy ennyit se előkészülnöm a kenyérsütésemre, így hát a tészta nem, de az ötlet és a formázás az ő blogjából származik. Én két fontos hozzávalót akartam mindenképpen használni: egyik a már szavatossági ideje végén járó házi joghurtom, a másik pedig a Boritól nemrég kapott graham búzaliszt.
A liszthez Bori úgy jutott hozzá, hogy irodájuk egyik ügyfele egy igazi molnár és látogatásai alkalmával mindig visz magával saját őrlésű különleges liszteket kilószám. Egyik ilyen finom lisztje ez a képen látható grahamliszt. Azt írják a liszt előnyös tulajdonságairól a csomagolásán:
"A graham a teljes kiőrlésű lisztek egyik fajtája, amely a búzaszem összes alkotórészét tartalmazza, beleértve a csírát és a korpát is. A malmi előállítások során csak a legkülső, szennyezett, vékony héjréteget távolítjuk el, ily módon a liszt tartalmazza a búzaszem csaknem minden táplálkozás-élettani szempontból értékes alkotórészét.
A grahamlisztek általános jellemzője
- a magas élelmirosttartalom
- a fehér lisztekhez képest jelentősebb vitamin- és ásványianyag-tartalom
- a széles szemcseméret-tartomány"
Én is ilyen ügyfeleket szeretnék! Addig is köszönöm Borinak, hogy elosztotta velem a lisztjét!
Na akkor, öregtésztás péksüti helyett így alakult az enyém:
Hozzávalók:
- 50 dkg rétesliszt
- 20 dkg grahamliszt
- 5 dkg aprószemű zabpehely (nem megőrölve)
- 2 evőkanál lenmag
- 2 evőkanál barnacukor
- 2 kiskanál só
- 1/4 élesztő
- 20 dkg joghurt
- 2 dl víz
- 1 evőkanál szobahőmérsékletű vaj (mert az épp kéznél volt egy süti miatt, egyébként olajat tettem volna bele)
A tésztát dagasztókarú robotgéppel megdagasztottam, majd félretettem kelni. 20 perc múlva újra átgyúrtam és most már tényleg békén hagytam, hogy duplájára kelhessen. Ez idő alatt Mazsival elmentünk futni IDÉN ELŐSZÖR, és sikerült is 14:32 perc alatt lefutni a megszokott távunk felét, azaz a patakparton a Jász utcától a Röppentyű utcáig, majd vissza.
Amikor hazaérkeztem, a tészta már majdnem kimászott az edényből, úgyhogy a fent belinkelt film mintájára 12 részre vágtam, kicsi kerek zsömléket formáztam belőlük. Mivel az én tésztám nem lett olyan lágy, mint a filmen látható, ezért a gömböcöket jól belemártottam langyos vízbe. Ezután félretettem megint 20 percre, s amikor az is letelt, megformáztam ezeket a bucikat. Csincsilla tudja, hogy milyen régóta szeretném szeretnék ilyen szép, hangyatojás formájú péksütit sütni.
Amikor mind a 12 buci átalakult rögbilabda vagy hangyatojás formájúvá, ismét lekentem őket vízzel, és megszórtam lenmag, fehér szezámmag, fekete szezámmag, aprószemű zabpehely magokból álló keverékkel. Szórás után ismét félretettem 60 percre pihenni. Igaz, jó sok macera volt vele, de olyan szépek lettek, nem győztem betelni a látvánnyal. A sütőt 250 fokra előmelegítettem, az aljába tettem egy kisebb tepsiben vizet, és ebbe a forró szaunába toltam be a bucikat. Azonnal 200 fokra csökkentettem a hőmérsékletet és 20-25 perc alatt ilyen szép barnára sütöttem őket.
A videón látható, hogy sütés előtt a bucikat a talpukról a hátukra fordítják, hogy az alul lévő nyílás fölülre kerüljön és a zsömi kinyíljon a sülés közben. Én most ezt egyáltalán nem akartam, szép sima fölső részt képzeltem el. Legközelebb lehet, hogy kipróbálom azt a formát is. Még nem kóstoltam, holnap lesz a főpróba egy finom kolbászos szendvics formájában.
Hédinek küldöm ezt a képet az 1 hetes (rózsaszín virágú) hajnalkáimról. Nem tudtam vaku nélkül normális képet készíteni, így meg nem annyira tetszik. Viszont jól látható, hogy milyen óriásiak lettek 1 hét alatt. Hamarosan ki kéne ültetnem, hogy szépen fel tudjon tekeredni a zsinórjára.
12 megjegyzés:
már sokszor megfordult bennem a kérdés, hogy miért kell levenni a hőmérsékletet amikor beraksz valamit sülni? vagy miért kell maximumra felmelegíteni előtte?
Csincsilla azt mondta, hogy minél forróbb legyen, hogy felhúzza a kelt tésztát a forróság, aztán amikor feljön, megköt a héja - én így gondolom - és akkor már nem tud visszalaposodni, és elég alacsonyabb hőfokon sütni, hogy kívül ne égjen meg, és ne maradjon nyers belül.
dejóóóó, így már értem! és a húsoknál?
Ott nem kell forróba tenni, hanem csak annyi fokra, amin sütni kell.
pedig úgy emlékszem, hogy láttam azt is főzős műsorban. biztos rosszul emlékszem :)
Tényleg nagyon csinosak! Kipróbálom!
Andi, nagyon csinosak a péksütik! Szépek a hajnalkáid, annyira formásak a szikleveleid! Ha verseny, az enyémekről is teszek fel majd képet, kb. ugyanekkorák.
a bucik gyönyörűek, de a szédülés egyáltalán nem tetszik :(((((
Lencsike, próbáld ki feltétlen ezt a formázást és a magozást! Nagyon mutatós.
Hédi, Istenem, a szikleveleimet még soha senki nem dicsérte meg... :-))) Köszi! És persze, hogy verseny van! Látni szeretném a te szikleveleidet! :-)
Marcsi, jövő héten kipihenem ezt a fránya szédülést!
irtó pajzának vagytok ezekkel a sziklevelekkel:)
és gyönyörűek a zsemlék! gratulálok!
ja, és szeretnék gratulálni az idei első futáshoz! csak így tovább!
Köszönjük! :-)
Megjegyzés küldése