Toma(1) és Toma(2)

Végre találkozott Toma(1) és Toma(2) és persze szerelem volt első látásra! Csincsilla elutazott egy hétre nyaralni és szerencsére mi vigyázhattunk Toma(2)-re ezalatt.

Nagyon sok vicces és különleges élmény ért minket ez alatt a majdnem egy hét alatt. Toma(2) ezen a héten vált igazi kiscicává - azt hiszem -, mert most kezdett el játszani, harapni, birkózni, támadni, a maga kis lassú, bizonytalan módján; imbolyogva járkálni, felfedezni a világot.

Nézelődik, szimatol, minden érdekli, és elég bátor is ahhoz, hogy felfedezze a világot. Csak csodálni tudom!

Itt is éppen támad:

Most kezdett el vakarózni a hátsó lábával, a körmét harapdálni (manikűrözni), mancsát nyalogatni, mosakodni, mindezt nagyon tündéri módon, mert közben felborul, rácsodálkozik a ténykedésére stb.

• 
  

Bár a képen nem látszik, hogy birkózás folyik, de talán az látható, hogy a jobb első kis mancsocskájával, előrecsap, mert éppen keresztapja bosszantja. Én még azt is belelátom, hogy Toma(2) mennyire mérgesen néz ezért!

Vagy lehet, hogy a mancsukat mérik össze éppen? Hasonlít!

Ezen a képen jól látszik, hogy mennyire pici, és hogy ennek ellenére milyen bátor!!! Ma volt az első nap, hogy a megszokott helyeken kívül (mint például az ágy, ahol birkózni szokott velünk, vagy a dobozkája, amiben alszik), szóval hogy a megszokott környezetén kívül is meg mer mozdulni.

Eddig az volt, hogy vágyakozva nézett le az ágy széléről a földre, de ha letettem, csak állt és állt, és úgy képzeltem, eléggé elveszettnek érezheti magát, ezért hamar visszatettem az ágyra, ahol tovább folytattuk a pocakmasszírozást, simogatást, mosdatást, dorombolást, harapdálást stb.

Háromóránként kell etetni cicatápszerrel, amit cumiból kap. Néha a hátán fekve eszik, de néha így kell etetni, a hasára fordítva, mert annyira sok dolga van, mindig menne és menne, és nem ér rá lefeküdni enni.

Van olyan, hogy kiköveteli, hogy csöppentsek a tenyerembe egy kis tápszert a cumiból és onnan lefetyeli fel, de ebben a tevékenységben egy alkalommal úgy elfáradt, hogy arccal beleborult a tápszeres tenyerembe, jobb első kicsi mancsát előrenyújtotta és úgy aludt el jó mélyen. Le kellett mosdatnom...

Pár napja azt kezdte el játszani, hogy csak rágcsálja a cumit, így jól elszórakozik vele hosszú percekig, közben hangosan nyög, morog, nyávog, és egyéb felismerhetetlen hangokat ad ki mérgében, hogy egy pici kaja se jön a cumiból. Ha megnézem, hogy ezzel a mérgelődős munkával mennyit evett, kiderül, hogy tényleg semmit.

Ilyenkor azt szoktam csinálni, hogy kicsit nyomkodom, pumpálom a cumit, hogy a nagy rágcsálás közben azért jusson kaja is a pocakba. Nem tudom Csincsilla hogy fogja visszaszoktatni a normális evésre, de mi kicsit elkényeztettük ezzel... Bocsi! Nálam muszáj enni mindenkinek!!!

A sok játék és őrült dorombolás után minden alkalommal az egyik pillanatról a másikra aszik el. Volt már olyan is, hogy nyitott szemmel aludt... talán annyira elfáradt, hogy a szemét se tudta már becsukni? Meg kellett bökdösnöm, hogy vajon biztos él-e még??

Napközben 3-4 órát alszik két evés között, de az éjszakát végigalussza egyhuzamban. Nagyon jó kiscica. Ha a kisbabám ilyen jó lett volna, most négy gyerekem lenne!! :-))) Pedig Toma(2) pont azért kapta a nevét, mert eleinte annyit ordított, mint Toma(1). Meg azért, mert olyan szép fekete...

Nagyon szereti a pocakját masszíroztatni, és a hét első felében előfordult, hogy egy-egy ilyen alkalommal ilyen állapotban aludt el.

Persze erről most már szó se lehet, mert ha a pocakját simogatjuk, azonnal támad, harap, megfogja az ujjunkat, hátsó lábával rugdos, szóval játszik.

Az ezen a képen látható körmei már nem ilyenek, mert két napja kicsit megvastagodtak, és Toma(1) ma vette észre, hogy kezdi behúzni őket.

Ez már egy igazi cica! Nagyon szép kis kandúr lesz, nem?