Ugyan már a kolléganő is főzött cacikit, én is archiválnám az utókor számára a (majdnem) saját változatomat. Mert (majdnem) hazai alapanyagokból is nagyon fincsi tud lenni.
Tehát lereszelek (az aprítógépemmel persze, mert utálok reszelni) másfél–két darab kígyóuborkát (héjastul), és besózom kb. egy szűk evőkanálnyi sóval. Egy félóra múlva jól kinyomkodom a levet belőle.
Közben lecsöpögtetek egy nagy pohár joghurtot, eddig szűrőbe tett konyharuhán keresztül, de tegnap a nagyon sűrű rézszitámba egyszerűen beleöntöttem, minden textiltámogatás nélkül, és így is remekül működött, és összehasonlíthatatlanul könnyebbé vált a csöpögtetés utáni romeltakarítás. Jobb lenne egy fél napig hagyni, de már egy óra alatt is nagy haladást érhetünk el :)
A kapott sűrű joghurtot összekeverem az uborkával és az Andikától kapott (milyen jó, ha ilyen sokan van valaki! ilyen fantasztikus és egzotikus cuccok érkeznek a konyhájába!) fűszerkeverékből beleszórok egy kevéske (lapos mokkáskanálnyi) fűszerkeveréket (azért keveset, mert kevés van, és mert irtó intenzív az íze), és azért fűszerkeveréket, hogy meglegyen a napi guárgumink is, meg teszek bele kb. ugyanennyi őrölt borsot is.
A hogyan keverjük össze minél jobban a világ ételeit akció nevében sonkás-sajtos pizzával ettük tegnap este, és nagyon jól illett hozzá!
8 megjegyzés:
Gyönyörű a fénykép megint! És ezt a lecsöpizett joghurtot feltétlen ki fogom próbálni!
ebben a fűszerkeveréken bizti nincs guargumi:) ez vásárfia volt! (ha arról a fűszerkeverékről van szó amire én gondolok:D)
arról van szó! :-))
jaj, jaj.
valaki mondja már el a legkisebb Matusnak hogy viccelődés folyik:)
csak úgy mondja az ember a guárgumit. Mindenre, ami nagyon fincsi.
ő is tuggya! ő is viccelődik! tök jól néz ki. hozhattál volna kis kóstolót belőle!
tudtam-tudtam, csak nem sejtettem! ;)
Majd legközelebb viszek. Már alig merek megszólalni...
nem vesszük észre, hogy alig mersz megszólalni! :)
Megjegyzés küldése