Bea a drága, megint segített rajtam alkotói válságomban, és elküldte parikás csirkéjének fotóit és receptjét. Csincsilla, szerintem sürgősen küldenünk kéne Beának egy meghívót, hogy most már véglegesen állandó szerzőtársunk legyen! Ezt írta:
Szia Andi!
Úgy láttam, tejfölös paprikás csirke még nincs a blogon :), gondoltam, elküldöm, hátha hasznos lehet. Mivel nálunk is csődközeli helyzet van családi kassza téren, mostanában azt esszük, amit a mélyhűtőben és hűtőben találunk, illetve amit ezekből el lehet készíteni. Paprikás csirkét viszonylag gyakran főzök, és egyszerre nagyobb adagot, mert csirke szinte mindig van itthon és ez az az étel, amit akár 2-szer, 3-szor is meg lehet enni (már ha marad, mert ha átugrik Tomi barátunk, ő is be szokott segíteni a fogyasztásába :) ).
Hozzávalók (ahhoz az adaghoz, amit most én csináltam):
- 3 felsőcomb, 2 egész comb, 1 egész mell (filézve)
- 3 TV paprika
- 2 paradicsom
- 3 közepes fej hagyma
- olaj
- víz
- pirospaprika, Piros Arany
- só
- tejföl
- liszt
Az egész combokból alsó- és felsőcombokat gyártottam, a mellfiléket kisebb darabokra vágtam, majd többször átmostam a húst. Az apróra vágott hagymát (én szinte soha nem vágom túl apróra, nincs hozzá türelmem és egyébként is szeretem a hagymát, akár nagyobb darabokban is) olajon megpároltam, majd a tűzről lehúzva megszórtam pirospaprikával. Ezután beletettem a húsdarabokat, közepes tűz felett néhányszor átforgattam a hagymán, majd beledobtam a felaprított paradicsomot és paprikát. Ízesítésképpen nyomtam bele egy kis Piros Aranyat is, aztán sóztam. Felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepte (szeretem, ha jó sok szaftja marad). Addig főztem, amíg a hús megpuhult, a csontról már könnyen levált. Ekkor kb. 2 deci tejfölben elkevertem 1,5 kanál lisztet, ezzel besűrítettem a szaftot. 10 percig közepes lángon forraltam még. A gyorsaság kedvéért tésztát főztem hozzá, Imi egyébként is jobban szereti a tésztát, mint a nokedlit. Én a saját adagomat a tányéron meg szoktam locsolni még sok tejföllel.
Bea egyébként még azt mondta, hogy a karácsonyi vásáron már a mi lekvárjainkat is szeretné látni! Nem tudom, emlékszel-e Csincsilla, hogy hétfő volt a határidő? :-)
13 megjegyzés:
énis támogatom, hogy vegyétek be Beát! :)
1. igen, mehet az a meghívó:) külön piros pont a rendkívül rendes fotózásért!!!
2. most már emlékszem:)
És milyen nap van ma?
Április 1. ÁPRILIS ELSEJE!! Imádom az április elsejét!!!!
Nagyon tetszik a paprikás csirke meg a chéf szövegezése is.
Nagyon édesek és aranyosak vagytok és köszönöm, hogy be akartok venni a csapatba, de én inkább továbbra is meghagynám Andinak és Csincsillának ennek a szuper blognak a szerkesztését :) Lehet, hogy olyan kajákat is feltennék, ami egyébként nem illik ide, ezért is bíztam Andira, hogy mit tesz fel azok közül, amit küldök.
És én nem tudnék olyan rendszeresen publikálni mint Ti (mert lusta dög vagyok)!
minden étel és állat és növény ideillik! még sok más is! szóval hajrá, meghívó megy:) sajnos, ezt már az első posztotoknál elrontottad, túl jók a kaják és a fényképek!
Jóvoltál Csincsilla! :-)
Túlerőben vagytoook! :) Nem ér!
Már meg is jött a meghívó (köszönöm), csapdába estem! Igyekszem megtenni minden tőlem telhetőt, de szerintem meg sem tudlak majd közelíteni benneteket!
Csincsilla, az állatokat kár volt említened :) Majd kérdezd meg Andit, hogy miért.
bea! csincsillát nem tudod megijeszteni az állatokkal... kérdezd meg andit! :)
Az állatokkal csak engem lehet megijeszteni: Beáéknak két hatalmas méretű vizslája van: Frakk és Vilma, és majdnem minden percem rettegésben telik náluk... :-) Csincsilla a maga 5-6-7-8, meg még ki tudja hány állatkájával nem könnyen ijed meg, szóval jöhetnek az állatos bejegyzések! :-)
hát igen, otthon ez tényleg igazi klasszikus :)
Meg a rakott krumpliiiii :)
Jöhet az is! :-)
Megjegyzés küldése