2009. április 15., szerda

Grízes tészta Vilma 2. szülinapjára

A mai bejegyzésemnek nem az étel lesz a lényege. Hiszen ki ne tudna grízes tésztát csinálni? A világ egyik legegyszerűbb és leggyorsabban elkészíthető finomsága. Egy kis zsíron vagy olajon megpírítunk egy bögre búzadarát, majd felöntjük 3/4 bögre vízzel, hogy megpuhuljon és belekeverjük a főtt tésztát. Ehetjük édesen, porcukorral meghintve vagy lekvárral meglocsolva, esetleg sósan, köretként. Általában szélesmetélttel csinálom, de most nem volt itthon, ezért kockatésztát főztem hozzá.
A grízes tésztát Vilmának csináltam, mert ma van a második szülinapja. Hogy miért pont ezt, azt majd a későbbiekben részletezem. Először szeretném elmesélni, hogyan is került hozzánk. Frakkhoz, a másik vizslánkhoz járt régebben egy kutyaoktató, hogy megpróbáljon okos és művelt európai kutyát nevelni belőle. :) Aki ismeri Frakkot az elmondhatja, hogy valamilyen szinten sikerült is. Szóval Piroska, az oktató tette a bogarat a fülünkbe. Neki két mudija van és megkérdezte, hogy nem akarunk-e Frakknak egy társat? Hiszen egész nap itthon van egyedül, amíg mi dolgozunk, talán unatkozik. Én elég hevesen tiltakoztam eleinte, de aztán szép lassan beadtam a derekam. Miért is ne? De azt kikötöttem, hogy amennyiben lehetséges, attól a családtól vegyük a kiskutyát, akitől Frakkot és ha lehet kan legyen. Részben szerencsénk volt, mert amikor Imi felhívta őket, kiderült, hogy éppen akkor ellett Janka (Frakk anyukája), de sajnos csak egy kutyus maradt meg az alomból, a többi elpusztult. Ráadásul az egy túlélő lány volt. Várnunk kellett még egy kicsit, hogy kiderüljön, az az egy túléli-e az első heteit. Három hét múlva mentünk el megnézni. Én úgy voltam vele, hogy csak megnézzük!!! Ez még semmire nem kötelez, ráadásul lány és én fiút akartam. De amikor megláttam, végem volt, beleszerettem. :)
Ezeknek a szemeknek nem bírtam ellenállni. :)

A Molnár család Nógrádban lakik, két vizslájuk van: Janka és Leó, ők a szülők. Kisvizsla-nézőbe vittük Frakkot is, hogy kiderüljön, mit szólna a jövevényhez. Akkor még nem volt ellenére a dolog, mert nem tudta, hogy ha az a három hetes kis csomag, akit körbeszaglászott nálunk marad, akkor neki felfordul az élete, nem lesz több nyugodt, szunyókálással töltött nap, hanem egy házsártos, terrorista lánnyal kell együtt élnie.

Frakk itt majdnem 4 éves, Vilma pedig 3 hetes.

A nógrádi látogatás után nem volt kérdéses, hogy az a kutyus kell nekem! Néha azért motoszkált bennem a gondolat, hogy vajon ő nem beteg? Nem fog elpusztulni, mielőtt elhozhatnánk? Vagy miután elhoztuk? De ha csak ránéztem Frakkra, minden kétségem eltűnt. Elvégre testvérek, Frakknál egészségesebb, erősebb kutyával pedig még nem találkoztam és valószínűleg az sem véletlen, hogy Vilma maradt meg egyedül az alomból. (Ez a tény egyébként a szocializációját nagyban befolyásolta szerintem, mert Frakkon kívül más kutyákkal nem tud meglenni, megjegyzem, Frakk nélkül sem!)

8 hetes korában hozhattuk el, szülinapomra kaptam ajándékba. Azóta sokszor mondtam viccesen, hogy ha lett volna egy kis eszem, otthagyom Nógrádon. Amikor megérkeztünk érte, azzal fogadott minket, hogy az előző gazdi gyönyörű sárga virágjai közé ugrott egy hatalmas hasast. A négy pici láb négyfelé állt és vigyorogva ugrott a lépcsőről a virágokba. :)

Azóta eltelt két év, sok mindent átéltünk vele, nagyon rossz de imádnivaló. Szerencsére még nem volt beteg (lekopogom), egyedül az ivartalanítási műtét miatt volt huzamosabb ideig (kb. 7 óra) dokinál. Erre azért volt szükség, mert eszünkbe sem jutott pároztatni őket, meg különben is tesók!

Ezt a képet muszáj volt feltennem ide is, Imi blogján is megtalálható. A félreértések elkerülése végett: szeret az asztal mellett ülni széken, padon, de nem ott eszik! :)

Végül pedig a magyarázat a grízes tésztára. Tavaly áprilisban, Vilma szülinapja körül újítottuk fel a fürdőszobát. A vízvezeték-szerelési munkálatokat Imi keresztapuja végezte. Imi keresztszülei, Erzsi néni és Miki bácsi Szombathely mellett, Vépen laknak. Róluk még fogtok olvasni egészen biztosan. Szóval Miki bácsi Vépről jött fel, hogy dolgozhasson nálunk. :) Ahogy Erzsi néni meg szokott kérdezni minket, amikor megyünk hozzájuk, hogy "mit főzzek? mit ennétek?", úgy én is megtettem. Miki bácsi erre a szokásosat felelte: "darás tésztát vagy túrós csuszát". Mindig ezt mondja, mert saját bevallása szerint a fülén jön már ki a sok hús, a nehezebb ételek. Persze én nem fogadom a rokonokat, vendégeket ilyen egyszerű ételekkel, de úgy gondoltam, meglepetésből csinálok egy kis grízes tésztát - úgy emlékszem - a brassói mellé kiegészítésképpen. Úgy akartam tálalni, hogy "tessék, ez az ebéd, csak grízes tésztát főztem". Kiváncsi voltam, mit szól hozzá. Meg is csináltam előző nap és kiraktam az egész lábas tésztát hűlni a kamrakőre, persze fedővel lefedve. Kb. 5 perc után látom, hogy Vilma onnan sunnyog kifelé és nagyon nyalogatja a száját. Abban a pillanatban le sem esett, hogy mit csinálhatott, elvégre nem hallottam zörgést és forró volt a tészta! Pedig de: a kiskutyám az utolsó morzsáig befalta úgy ahogy volt, forrón. :) Vannak rá tanúk! Mivel nem volt itthon több búzadara és akkor kisebb gondom is nagyobb volt annál, hogy elmenjek venni, nem sikerült a meglepi. Viszont Vilma jóllakott.

A mai napon ennek emlékére kap egy jó nagy adag grízes tésztát, természetesen mindenféle ízesítés nélkül. Frakknak is jut belőle!

33 megjegyzés:

Mazsolino írta...

Először is:
Nagyon sok boldog szülinapot kívánok keresztlányomnak, Vilmának! :) Sok száz kutyaévet kívánok neki testvérével, és szüleivel (esetleg majd még másokkal kiegészülve) nagy szeretetben! :)
Szeretném hozzátenni, hogy Tesóméknál én is szívesen lennék kutya, nem szenvednék semmiben hiányt. Sem szeretetben - és ahogy a példa is mutatja -, sem ételben. :)
Szóval további sok boldogságot mindegyiküknek, remélem Frakk is elkövet majd valami hasonlót a szülinapján, hogy azt is olvasgathassuk!

Hedvig írta...

Édesek a kutyusok!
Gondoljatok, amit akartok, nekem a darás tészta az egyik kedvenc kajám és a magányos örömeim egyike, mert a családban rajtam kívül senki sem szi meg.

Bea írta...

Édi vagy tesókám! :)Átadtam Vilmának - és Frakknak is hogy valami rosszaságra biztatod!

De a zárójeles megjegyzésedre inkább nem reagálnék...khmm... :P

Hedvig írta...

Nem szi, hanem eszi. Bocs

mazsolla írta...

Boldog szülinapot Vilmaa!! :)

Bea írta...

Hédi, te is így szoktad készíteni? Vagy van valami titkos recepted a grízes tésztára, amit megosztanál velünk? :)

viki írta...

Nagyon boldog szülinapot Vilmaaa!! Girlpoweeeer (róla mindig ez jut eszembe hihih) ;)!

Mazsolino írta...

Jól van na... Csak nem akartam kizárni a lehetőséget. :( Nehogy rajtam múljon! :)

Mazsolino írta...

Jól van na... Csak nem akartam kizárni a lehetőséget. :( Nehogy rajtam múljon! :)

Andi írta...

Több dologra szeretnék egyszerre reagálni, olvasás közben ezer jutott eszembe, nem tudom most mennyi jön elő:
1. Soha életemben nem csináltam grízes tésztát! De most megkívántam...
2. Nem tudom, látja-e mindenki azon a képen, ahol Frakk a 3 hetes Vilmát szaglássza, hogy meddig ér a kiskutya Beának!!!! 8-OOO Iszonyúan nagy!
3. Jó is annak, akinek ennyi kedves vidéki rokonnya van, még a kutyusai is Nógrádból származnak (ha ez településnév, akkor hallottam már róla, hogy milyen szép!)
4. Nem lett beteg Vilma a nagy fazék forró grízes tésztától? :-)
5. Nagyon jól írsz Bea, örülök, hogy itten vagyolsz! :-)

Bea írta...

Andi, azt elfelejtetted, hozzátenni, hogy én MEKKORA VAGYOK. :) Tudod, minden viszonyítás kérdése. És az a kép becsapós, nem látszik rajta, de direkt úgy tartottam Vilmát, hogy Frakk elérje.

Igen, Nógrádot mint községet, nem megyét értettem. Tényleg nagyon szép hely, ajánlom, hogy látogassatok el egyszer arra.

Nem lett beteg Vilma. :) Ő még kajától sosem volt.

Andi írta...

Igen, direkt nem említettem, hogy te mekkora vagy! :-) Úgy jobban hangzik. Egyébként örülök, hogy vannak még nálam is alacsonyabbak ;-) De mint tudjuk, a jóból keveset adnak!

Éva írta...

Anyucim is imádta a grízes tésztát és nagyon sokszor készítette magának meg nekünk is!! Ilyenkor mérges voltam, hogy miért nem eszik valami egészségesebbet!! A grízes tészta számomora őt jelenti. Neki is szülije lenne 19-én. Lehet, hogy gríes tésztát fogok készíteni???

csincsilla írta...

hát boldog születésnapot annak a kis angyalnak! hihetetlen tüncik! egyre erősebb a vágy bennem egy kis vizsladögönyözésre! valakiiii!!!!!!!!!! (jól mondom, így kell?)

Andi írta...

Igen, így kell, de rám ne számíts! Nem tudok segíteni!

Bea írta...

Csincsilla, hozzánk jöhetsz! De készülj: játszós ruha, erős kéz, erős láb, mert ugrálnak, nyalogatnak, harapdálnak...

Éva, örülök, ha szép emlékeket ébresztettem benned. Majd írd meg, hogy grízes tésztát főztél-e.

mazsolla írta...

igen, csincsilla így kell! és ha ez nem jön be, akkor jöhet a caps lock! ;)

tata írta...

csincsilla mit szeretnél? látogasson meg téged a két óriási vizsla vagy te szeretnél menni vendégségbe?

csincsilla írta...

akkor még kicsit várok a kepszlokkal. bármelyik variáció szóbajöhet:) remélem, nem nagyon szúr a fülecskéjük és kicsi orruk:)

Andi írta...

FÜLECSKÉJÜK? KICSI ORRUK? akkorák mint a lovak!!!! te még ekkora vizslákat nem láttál! ááááá

Bea írta...

Lehet, hogy béna vagyok, de nem értettem a "szúrós" dolgot. Miért szúrnának? :)

Anika írta...

Sziasztok!

Én a grízes tésztával kapcsolatban kérdeznék. Párszor próbáltam, de nekem sosem sikerült eddig. Pedig jól elboldogulok a konyhában. Én is pirítom először, aztán kis vizzel felengedem, de nekem csomókba áll össze, és úgy is marad, elég ronda látvény. Nem esik szét úgy, ahogy a képen látom.

Segítsetek, mit rontok el?

csincsilla írta...

lehet, hogy több vízzel kéne felengedni? arányokat tudsz írni?

segebaga írta...

Annyira nyomorgatni való tündérkék, BÓDOG SZÜLINAPOT a kis csahosnak!!!!! Drága Bea, ha hiszed ha nem én már nyaraltam Nógrádon, mi több fotóval is tudom bizonyítani. Igaz pont 10 évvel ezelőtt, de nagyon szép emlékeim vannak a helyről. Süti kutyám ott látott életében először lovat. El volt ájulva mi meg tőle, annyira helyes volt ahogy nyújtogatta a nyakát utána.

Bea írta...

Én is a több vízre tippelnék, Annus. Szerintem búzadarája válogatja, van amelyikhez nem elég az az arány, amit leírtam, több kell hozzá.

Nekem is nagyon szép emlékeim vannak Nógrádról, még általános iskolás koromból is. Az osztályfőnököm gyakran szervezett kirándulásokat, túrákat. Általában el is tévedt, ilyenkor valahogy mindig a Nógrádi várnál lyukadtunk ki. Már előre nevettünk, amikor megláttuk a várromot. Azzal viccelődtünk, hogy ha az Őrségbe megyünk kirándulni, akkor is Nógrádon kötünk ki. :)

Segebaga, majd egyszer össze kellene jönnünk, hogy a kutyás (és egyéb) élményeinket összevessük. :)

Bea írta...

Csincsilla, a Segebagához intézett mondatom neked is szólt ám! :)

csincsilla írta...

a szúrós vicc volt, a vizslák közmondásosan bársonyos fülecskéire és orrocskájára volt utalás:)

segebaga írta...

Állok (állunk) elébe :) Csak még egy kb. 2 hetet várnunk kell Zokni baba éppen nagy lány lett. Példul egy jó kis kirándulás vagy bármi. Legalább a blogisták személyesen is találkozhatnának, a 4lábuakról nem is beszélve.

Bea írta...

Tök jó ötlet ez a kirándulás vagy bármi! :) Ránk viszont 2 hétnél biztos többet kellene várni, mert június elejéig szinte az összes hétvégénk be van táblázva. :( Viszont nem tudom, Vilma hogy barátkozna meg a többi 4 lábúval, ő tényleg nem bír elviselni Frakkon kívül más kutyát maga mellett.

zokni írta...

Asszem én nem harapok és nem is morgok, alapjábanvéve egy nagyon barátságos (néha öl) eb vagyok. Szóval velem nem lesz gond, max. betojok egy kicsit ha Vilma rám morogna, ilyenkor lemerevedek, meg sem moccanok (ilyenkor lehet fotózni). Kitartóan várom a júniust addig is kéznyallintás, fülbe szuszogás Vilmának és Frakknak.

Andi írta...

Akkor kezdem feltölteni az elemeket a gépbe! :-) Jó sok képet fogok csinálni Zoknikámról!

Éva írta...

Bea, képzeld próbáltam megcsinálni a grízes tésztát mert kislányom ezt kért vacsorára! Szégyenszemre nem sikerült tökéletesre pedig anyukám olyan sokszor készítette... de hát nem volt időm begyakorlni vele mert minden fontosabbnak tűnt! Sőt még haragudtam is rá, hogy miért nem eszik valami egészségesebbet!! Most meg itt szomorkodom hogy ilyen hülye voltam hogy még ezt sem tanultam meg tőle!!! A gríz nem barnult meg eléggé pedig olyan soká pirítottam, mit ronthattam el?

csincsilla írta...

lehet, hogy tökéletes volt, csak kicsit kellett volna hagyni kihűlni:) az ilyen tészták sztem jobbak melegítve:)