Andival egy időben én is sütőtökös recepttel készültem. :) Úgy látszik, mindkettőnket megihletett ez a zöldség, amiről eddig én azt gondoltam, hogy vagy szeretni lehet vagy utálni, középút nincs. Aztán saját tapasztalatból rájöttem, hogy igenis van. Én jelenleg itt állok. Régebben csak a sütőben sült sütőtököt ismertem, aminek hihetetlenül finom az illata, viszont az íze annál kevésbé meggyőző...Így hát eldöntöttem, hogy nem szeretem. Imi viszont szereti, ezért időnként szoktam sütni, és valahogy mindig elfogyasztok egy-két szeletet, mert az illatának nem tudok ellenállni.Aztán egyszer Tomi kérdezte, hogy nyersen nem szoktunk sütőtököt enni? Én akkor úgy nézhettem rá, mint egy marslakóra, mert még soha nem hallottam, hogy valaki nyersen eszi.
Mindenesetre megkóstoltam és rájöttem, hogy határozottan finom!
Kriszti kolléganőm a héten azon agyalt, hogy az otthon lévő rengeteg sütőtökkel mit kezdjen. Főzött belőle sütőtökkrémlevest pirított tökmaggal de még akkor is maradt 3-4 darab. Aztán tegnap beállított ezzel a nagyon finom salátával. Kóstolás után rögtön eldöntöttem, hogy ilyen nekem is kell, úgyhogy meg is csináltam. Nagyon-nagyon egyszerű.Az öntetet készítjük el először:
3/4 adag joghurtot elkeverünk 1/4 adag tejföllel, egy csipetnyi sóval, pici ketchuppal és rengeteg áttört fokhagymával.
Ezután tökgyalun leszeljük a sütőtököt, fejes káposztát (mindegy hogy lila vagy fehér, én fehérből csináltam), vékonyra felkarikázzuk a hagymát (Kriszti újhagymával készítette, nekem lila volt itthon) és a zöldpaprikát. Meghintjük egy pici sóval, jól összekeverjük, ráöntjük a salátaöntetet és mehet is a hűtőbe hosszabb-rövidebb időre, hogy jól összeérjenek az ízek.
Ha jól tudom, Hédinek ma van a névnapja, ezért a teljes közös konyha(kert) csapatának nevében nagyon-nagyon boldog névnapot kívánok neki!
6 megjegyzés:
Be te már megint milyen figyelmes vagy! Köszönöm (ezt is) neked! És egyúttal én is boldog névnapot kívánok Hédinek!
Szóval: teljesen ledöbbentem, hogy milyen finom íze van nyersen a sütőtöknek, sütve nem szeretem. Nagyon szíven ütött ez a recept, máris nekiállok elékszíteni, mert a nyers sütőtök íze és illata összehasonlíthatatlanul finomabb a sültnél. Köszi a kolléganődnek az ötletet!
Jaj, nagyon kedvesek vagytok, köszönöm a gratulációt!
A recept is találó, most hoztunk anyóséktól sütőtököt.
Mindent köszi és nektek is minden jót!
boldog névnapot Hédi!!! és nagyon tetszik a saláta, még nem is hallottam ilyet. úgy látszik, mind a hárman sütőtökillat-függők vagyunk (nem tudom, hogy a Gőgös Gúnár Gedeon a ti gyerekkorotokban létezett-e még, de ott a süni a haverjával télen sütőtököt sütögetett, és talán dominóztak is, hű, de vonzó volt) ezek szerint ez a közös pont bennünk. Ja, és persze nem esszük meg. De ez a nyers, ez nagyon ígéretesnek hangzik, lehet, hogy még ma összeütöm.
Örülök, hogy elnyerte tetszéseteket a recept, Krisztinek átadtam a köszönetet! :)
Csincsilla, én imádtam a Gőgös Gúnárt és igen, emlékszem a sünis mesére. :) Egyébként a gesztenyével is így vagyok.. az illatát imádom, de az íze nem a kedvencem. Na persze most nem a gesztenyés sütikről beszélek. :)
hajszálpontosan írod le a gesztenyéhez való viszonyomat is!
A Gőgös Gúnár részleteire nem emlékszem, csak a fedőlapjára. Nekem a Tücsök és a hangyák volt a kedvencem, ott pedig a hangyabolynak volt hangulatos színe és ott áfonyát lakmároztak a hangyák.
Megjegyzés küldése